ÜZENET

A Celldömölki Reformtus Egyházközség igehirdető lapja 2011/47.sz.

Lekció: I. Sám. 16, 14-23

Textus: „Saul így felelt a szolgáknak: Keressetek hát egy olyan embert, aki jól tud lantot pengetni és hozzátok hozzám. Ekkor megszólalt az egyik legény és ezt mondta: Én láttam betlehemi Isai egyik fiát, aki tud lantot pengetni, derék férfi, harcra termett, okos beszédű, daliás ember, és vele van az Úr." (I.Sám. 16, 17-18)

Kedves Testvérek, Hittanos és Zeneiskolás Gyermekek!

A Négyszögletű Kerekerdőben élt egy király, akinek volt két alattvalója, két zenész, Rácegresi és Pácegresi. Előbbi tudott furulyázni, a király fizetett, csak játsszon, népes családjában is béke és vidámság uralkodott. Ezzel szemben Pácegresi nem tudott furulyázni, a király azért fizetett, hogy ne játsszon, s állandóan veszekedéstől volt hangos a házuk -egy idő után el is adta furulyáját, aranyrudakat vett belőle... Egy napon mindketten meghaltak. Rácegresi sírján egy furulyafa nőtt, szépen szóló hangszerekkel, bár fel kellett mászni, hogy az ember elérje... Pácegresi sírján pedig tömör aranyfurulyákat termett az a fa, mely ott nőtt, bárki szedhetett róla... Igen ám, de a Csodaország kapujában ott állt a Hétfejű Tündér, s ő csak azokat engedte be, akik fafurulyát szedtek, s meg is tudták szólaltatni a hangszert. Néhány gyermek fújta is a nótát: „Csodaország, jaj de messze, mégis itt van a szívünkbe..."

Kedves Testvérek! Az Isten országába vezető úton is nagyon fontos szerepet tölt be a zene.

A zene gyógyít. Szépen megfigyelhető a fenti bibliai történetben, amely arról szól, hogy a Lélek által is elhagyott, depressziótól és dühkitörésektől szenvedő Saul jobban lesz, mihelyst Dávid pengetni kezdte lantját...

Zeneterápia... Nem véletlen, hogy napjainkban egyre inkább hódit, hihetetlen, hogy mennyi területen, mennyi formában gyakorolják, s mekkora szakirodalma van...

De azt hiszem, ez a mai adventi hangverseny is egyfajta zeneterápia, stresszes, feszült, zaklatott lelkiállapotunkat igyekszik feloldani, gyógyítani...

A zene fontos a harmonikus, teljes személyiség fejlesztésében. Érdekes pedagógiai szempontból megvizsgálni Dávid személyiségét, tulajdonságát, kompetenciáit: zenélni tudó, okos beszédű, harcedzett, daliás termetű ifjú, azaz zenéből, nyelvtanból, irodalomból, matematikából (grammatika, retorika, logika) minden bizonnyal jelest érdemelt volna, s testnevelésből sem lett volna felmentve...

Napjainkban is éppen aktuális az egész napos iskola kérdése, s az egyik fő érv az volt mellette, hogy így szélesebb szociális körben biztosítva lehetnének azok a művészeti- és sport foglakozások, melyeket csak a tehetősebbek engedhetnek meg gyermekeik számára...

Végül számunkra a legfontosabb: A zene segít az Istennel való viszonyunkban, kommunikációnkban is! Sok gyermekben, felnőttben talán egy olyan kép él Dávidról, mint aki őrzi a nyáját, közben pengeti hangszerét és zsoltárokat énekel... Bűnbánatában (51.zsolt.!) és hálájában (II.Sám. 6, 5) is fontos volt számára a zene, s minden bizonnyal a mindennapokban is, a zenén keresztül is megélte, hogy „vele van az Úr..."

Dávid meghalt. Sok-sok hárfát és egyéb hangszert kínál  a sírján kinőtt csodafa, lelkünk gyógyítására, életünk szebbé, teljesebbé tételére, Istennel közös hullámhosszon pendülésre...

Mégis, a legnagyobb ajándék, hogy az ő családfájának hajtása, vesszeje, gyümölcse Jézus, „...akit Immánuelnek neveznek, ami azt jelenti: Velünk az Isten!" (Mt. 1, 23)

Imádság: Kántorokért, egyházi kórusokért, zenészekért

Ének: 255., 308. dicséret