Református egység napja
ÜZENET
A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2012/21.sz.
Lekció: V.Móz.8, 2-20
Textus: „Eszetekbe juttatom, testvéreim az evangéliumot, amelyet hirdettem nektek, amelyet be is fogadtatok, amelyben meg is maradtatok. Általa üdvözültök is, ha megtartjátok úgy, ahogy én hirdettem is nektek, hacsak nem elhamarkodottan lettetek hívőkké. Mert én elsősorban azt adtam át nektek, amit én magam is kaptam; hogy tudniillik Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint. Eltemették, és - ugyancsak az Írások szerint- feltámadt a harmadik napon..." (I.Kor.15, 1-4)
Ma, a Református Egység Napján -még belegondolni is felemelő érzés - hány magyar református templomban juttatják a hívek eszébe az evangéliumot szerte a világon... Amerikában, Ny. Európában, Erdélyben, a Marosvásárhelyi testvérgyülekezetünkben, Felvidéken, ahol talán ma a legnehezebb magyarnak lenni, Kárpátalján, ahol sokan és sokszor hallják Isten szeretetének örömhírét...
Aztán itt nálunk, nagyvárosi gyülekezetekben -talán 2-300-an is, elnéptelenedett kis falvakban, esetleg 2-3-an, s itt, Celldömölkön, ahol a most vizsgázott konfirmandusokkal és szüleikkel együtt egy kicsit többen vagyunk, mint egyébként...
Nektek, Kedves Konfirmandusok, külön is szeretném eszetekbe juttatni, nehogy azt higgyétek, hogy már tudjátok, s ez így egy életre elég... Nem, hiszen az nem egy tan, amit fel lehet mondani, s amiből le lehet vizsgázni, hanem: „Isten ereje az...! (Róm. 1, 16) Higgyétek el, szükségetek lesz rá...!
Aztán azoknak is, akik ritkán jönnek „feltöltekezni"... Annál is inkább, mert olyan könnyű berendezkedni egy „evangéliummentes életre", melyben csak információkat és rossz híreket hall az ember...
S persze nekünk is, akik minden héten itt vagyunk, s talán minden nap olvassuk is az igét... Hogy miért kell nekünk is az evangéliumot eszünkbe juttatni?
Mert tudatos, Szentlélekért való könyörgés nélkül az olyan könnyen hatástalanná válik... S olyan könnyen elfoglalja a helyét valami más... Üres tradíció... Pogány nemzet-eszme... Meddő moralizálás... Mindig valami újra éhes kíváncsiság... Jól hangzó, frappáns, divatos életbölcsesség...
Igen, könnyű más evangéliumhoz pártolni -ahogy szintén Pál írja a Gal.1, 6-7-ben- „pedig nincsen más!" Csak a Jézus Krisztus evangéliuma!
Az a döbbenetes örömhír, hogy Jézus meghalt, hogy én ne halljak meg bűneimben! Magyar bűneimben (széthúzás, pesszimizmus, kicsinyhitűség stb.), református bűneimben (nyakasság, önteltség, kivagyiság), személyes bűneimben... Ne halljak kárhozatra, örök halálra!
Az a felfoghatatlan jó hír, hogy azért támadt fel, hogy én éljek! Éljek az Ő rendjében és rendkívüliségében... Az Ő világában és világosságában... Az Ő valóságában és örökkévalóságában...
S az az egyszerű, mindenki által érthető evangélium, hogy „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogyha valaki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen!" (Jn.3, 16)
Imádság: „Azt akarod, hogy ne legyünk feledékeny emberek, ezért eszünkbe juttatod az evangéliumot, amely ma is arról szólt, hogy mit tettél értünk Krisztusban, és eszünkbe juttatod a testvért, a felebarátot is, akinek talán ránk van szüksége..." Ámen (részlet a közös záró imádságból)
Ének: 25.zsoltár, 173., 225., 251., 261. dicséretek
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.
Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél
Látogatók ma: 26, összesen: 512024