ÜZENET

A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2012/14.sz. Húsvét

Lekció: I.Kor.15, 1-11

Textus: „...és megjelent Kéfásnak, majd a tizenkettőnek. Azután megjelent több, mint ötszáz testvérnek egyszerre, akik közül a legtöbben még mindig élnek, néhányan azonban elhunytak. Azután megjelent Jakabnak, majd valamennyi apostolnak. Legutoljára pedig, mint egy torzszülöttnek, megjelent nekem is." (I.Kor. 15, 5-8)

Kedves Ünneplő Gyülekezet! Mai húsvéti üzenetünk -egy mondatban - így szól: A feltámadt Úrral ma is lehet találkozni! Nézzük meg: kik, hogyan és miért találkozhatnak Vele?

Kik találkozhatnak Jézussal? Egy szóval: mindenki... Bővebben: Jézus feltámadása, mint egy vízbe dobott kő, hullámokat vet... Egyre tágabb körbe... Igen, ez a kör egyre tágul... Egy listáról hallhattunk, hogy kiknek jelent meg Jézus... Egy, tizenkettő, aztán ötszáz embernek... Egy gyarapodó lista... „Legutoljára -mármint nem időrendben, hanem a felsorolásban- mint egy torzszülöttnek - helyesebb úgy érteni: mint egy túlhordott, későn született magzatnak - megjelent nekem is" -írja Pál, s vallhatjuk mi is, mert ez nyitott lista... S jó lenne erre minél hamarabb feliratkozni, hogy mi ne érezzük úgy, mint Pál, hogy későn születtem meg az élő Jézus számára, mert Nélküle az idő elfecsérelt idő...

Hogyan találkozhatunk a Feltámadottal? Ha nagyon akarom sem történhet meg, viszont ha nagyon nem akarom, akkor is megtörténhet...! Mondjuk így: kegyelmi állapot... „Isten kegyelméből vagyok, aki vagyok." Az Isten adja, Ő készíti elő a találkozást, nekem csak lépni kell Felé...!

Igéjén keresztül találkozik velünk. Nem jelenésben, elragadtatásban, „nulladik típusú találkozásban", de meghallhatjuk az Ő szavát a személyesen nekünk szóló evangéliumban, s megláthatjuk Őt a látható Igében, az úrvacsora sákramentumában! Igen, az Ige átadásában és átvételében... „Azt adtam át nektek, amit én magam is kaptam..." - mondja Pál.

Mindennap találkozhatunk Vele! A hívő ember minden napját azzal a húsvéti örömmel kezdheti, hogy „felvirradt áldott szép napunk..." A munkás hétköznapokban is, mielőtt emberekkel találkozunk, fontos, hogy az élő Krisztussal találkozzunk, hogy krisztusi emberként legyünk jelen a világban... (D. Bonhoeffer)

Miért fontos a Krisztussal való találkozás? Mert Nélküle egyszerűen szétesik az életünk...

Trópusi utazók írták, mesélték, számtalanszor megtörtént velük, hogy a fárasztó, lassú előrejutásban, gondolták, leülnek egy fatörzsre pihenni... S ekkor érte őket a meglepetés... A szilárdnak hitt fa eltűnt alóluk, a földre huppantak... A Krisztus nélküli életek olyanok, mint ezek a fatörzsek, kívülről nézve ott van a kéreg, a felszín, a máz, ezek egy ideig tartást adnak (míg komoly súlyok nem ülnek rájuk...), de hiányzik az egésznek a belseje, ami él, táplálkozik, növekszik, ami az életet összetartja...

Persze, a hívő embert is érhetik bajok, ránehezedhetnek súlyos terhek, de nem roskad össze... Miért? Van erre egy gyönyörű magyar szó: Lélekjelenlét...! Mert a feltámadt Krisztus Lelke él és munkálkodik benne!

Ezzel a feltámadt Úrral találkozhatunk ma is! Mindnyájan (nyitott a névsor!), valóságosan (hallhatóan, kézzel foghatóan), életünket öröklétre megtartó Lelke által!

Imádság: Krisztus élő Lelkének megtapasztalásáért

Ének: 347., 353., 356., 489. dicséret