ÜZENET
A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2013/14.sz.Húsvét

Lekció: Préd. 9, 1-10 Mt. 28, 1-10

Textus: „Csak annak van reménysége, aki az élők közé tartozik. Többet ér egy élő kutya, mint egy döglött oroszlán." (Préd. 9, 4)

Évekkel ezelőtt egy vendéglátóipari egységben hallottam egy mondást: „Egyszer élünk, de örökké!"

Akkor még nem is gondoltam át teljesen, hogy ez a „kocsmai nagy dumának" hangzó mondat igenis komoly, kihallhatjuk belőle a Prédikátor bölcsességét (örülj az életnek, amíg tart, mert csak egy életünk van, a halállal mindennek vége...), de benne van a húsvéti örömhír is: Krisztus legyőzte a halált, feltámadása által, ha hiszünk az élő Jézus Krisztusban, örök életünk van!

„Egyszer élünk...", azaz, használjuk ki az életet! Használjuk ki, mert az fontosabb mindennél!

Szerb Antal: Utas és holdvilág c. könyve mesterien ábrázolja főhősének, Mihálynak a küzdelmét, ahogy „leszámol" nyárspolgári elvárásokkal, társadalmi konvenciókkal, aztán ifjúkori ábrándjaival, szerelmével, halálvágyával, mindennel, végül azzal zárul a regény: „Életben kell maradni. Élni fog ő is, mint patkány a romok között. De mégis élni. És ha az ember él, akkor még mindig történhet valami..."

„Egyszer élünk..." Használjuk ki az életet, mert az többet ér a halálnál!

Most olvasok egy Tájvanról szóló könyvet. Ebben a Kelet-Ázsiai szigetországban az állam igen erősen forszírozza az urnás temetések bevezetését és elterjedését. Ami engem egyrészt megfogott, és éppen idevág, az az érvelés: „Egy síkvidéki temető tíz sírhelyének területén akár száz élő ember éves rizsszükségletét lehet biztosítani, ezért joggal tűnhet luxusnak a holtakra szánt földdarabok „eltékozlása", amikor az élők számára sincs elegendő hely..." Igen, legyen fontosabb az élet a halálnál!

Másrészt megdöbbentett az a tény, hogy a világon egyedülálló módon itt minden négyzetkilométerre jut egy -buddhista, taoista, római katolikus vagy protestáns - templom! De ne úgy képzeljük ezeket, mint üresen kongó halotti kultuszhelyeket, hanem úgy, hogy hihetetlen élet van bennük és körülöttük. A világ egyik legdinamikusabban fejlődő országában a templomok tele vannak, előttük jól öltözött, laptopos topmenedzserek és  üzletemberek állnak sorba élettanácsokért, útmutatásokért, jóslatokért...

Fanyar humorral, ott Tájvan, nálunk baj van...: 2011-ben az ország lakosságának csaknem fele (4,5M) úgy nyilatkozott, hogy nem tartozik vallásfelekezethez (1,8M), illetve nem kíván válaszolni az erre vonatkozó kérdésre (2,7M)...

„Egyszer élünk..." Használjuk ki az életet az örök életre!

És itt jön Jézus! A feltámadt Jézus! A halált legyőző Jézus! Az élő Jézus! Persze szépen hangzik és sok igazság van abban a mondásban, amit gondnokaink „hoztak" egy konferenciáról, miszerint „a holtak élő hite segíti az élők holt hitét", de a bibliai igazság az, hogy egyedül az élő Jézus adhat az élőknek élő hitet és reménységet - az örök életre!

Kicsit ünneprontó, csúnya közmondásként hagytam meg a húsvéti igében, evangéliumban azt, hogy „többet ér egy élő kutya, mint egy döglött oroszlán", de érthetjük úgy is, hogy inkább éljünk „kutya módon", megvetettként, lenézettként, kóborlóként, de élő hittel, örökké, mintsem legyünk az Isten előtt halott (=elkárhozott) oroszlánok, azaz nemesi sarjak, mindenkit legyőzők, erősek, hatalmasok, korunk hősei...

De: ne legyünk olyanok sem, mint a húsvéti történetben a holttá vált őrök, akik kutyahűséggel őrizzük az üres sírt (templomot, halott tradíciót stb.), ahelyett, hogy követnénk élő, kisugárzó, erős, aktív hittel az élő Jézust!

„Egyszer élünk, de örökké!"  Ma, húsvétkor imádkozzunk azért, hogy tudjuk kihasználni az életet, mert az többet ér mindennél, a halálnál, s benne ragadjuk meg az örök életet! Ámen.

Ének: 151., 348., 353., 356., 466., 467. dicséretek