ÜZENET

A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2011/7.sz.

Lekció: Náhum 1- 2,3

Textus: „Indulatos és bosszúálló Isten az Úr... Türelmes az Úr, de nagy a hatalma... Jó az Úr! (Náhum 1, 2-3, 7)

Reviczky Gyula írja Isten c. versében, hogy „Ki buborék gyanánt elfújhatod, mit összehordtak népek, századok..."

Arra gondoltam, mennyivel nyugodtabbak és boldogabbak lennénk, ha ezen az Isten által fújt buborékon keresztül tudnánk mindent nézni, a 300 Ft-os kenyeret, a magyar kereskedelmi képviselet moszkvai ingatlanjának eladását, Hosni Mubarak bukását, mindent... Nem tekinteni abszolútnak, életünket lényegileg befolyásoló érvényűnek, ami körülöttünk történik... Más szavakkal: hogy milyennek látjuk a világot, s benne a mi életünket, igazából csak attól függ, hogy milyennek látjuk az Istent!

Isten Náhum próféta könyvének elejére is „odafújt egy buborékot", egy szép zsoltárt (1, 1-11), melyen keresztül láthatjuk és értelmezhetjük, hogy mi történt akkor a nagyvilágban, nagypolitikában, hogyan áldoz le a kor szuperhatalmának, Asszíriának a csillaga (Kr.e. 612  a főváros, Ninive bukása), de a legfontosabb, hogy magát Istent is megismerhetjük! Milyen is Ő?

Hatalmas! Gyönyörű, mitologikus, költői képekkel érzékelteti ezt a próféta: „Megdorgálja a tengert...A hegyek megrendülnek előtte...Tekintetétől megindul a föld..."

Ilyennek látjuk az Istent? Nem inkább olyannak, mint akinek nincs helye a mai világ globális hatalmi háromszögében (vezető államok, nagy pénzügyi intézmények, globális kommunikációs hálózatok), akinek lelki dimenziókra szűkítjük mozgásterét, akitől már azt se nagyon várjuk el, hogy vigyázzon ránk...? Amikor elmondjuk az Úri imádságban, hogy „Tiéd az ország és a hatalom" (dynamis), akkor gondolunk-e arra, hogy MINDENT Ő mozgat és éltet, és nem Obamáék, nem néhány ezer tőzsdespekuláns, nem internet felhasználók milliárdjai...?

Érző hatalom! Indulatos, bosszúálló, haragvó, türelmes... -csupa nagyon is emberi tulajdonsággal írja le a próféta Isten hatalmát. Nem érzéketlen, könyörtelen, személytelen erő, amely gépiesen szortírozza jókra és gonoszokra a világot, hanem aki a szívek szándéka szerint ítéli és bünteti meg ellenségeit, s veszi védelmébe a Hozzá fordulót... Teszi mindezt türelmesen: még akkor is, ha mi azt gondoljuk, nincs is büntetés, számonkérés, mindenki szabadon ga(rá)zdálkohat, s azért, hogy mindenki időt és lehetőséget kapjon a megtérésre...!

Jó! Igen, így egyszerűen jó... Jó az Úr!

Dietrich Bonhoeffer írja: „Mi az életünk? Minden amit látunk, amit megfogunk, amit ízlelünk, érzünk. Minden, ami körülvesz minket, amit birtoklunk, amihez hozzászoktunk, és amit szeretünk. Mi Isten jósága? Minden, amit nem látunk, nem fogunk meg, nem érzünk meg, igen, és alig tudjuk elhinni! Valami, amit nem mi birtoklunk, valami nagyon valószínűtlen, valami túlvilági. Minden meglévő történés fölött és mögött, és mégis oly közel, és oly komolyan megérint minket..."

Megérintett már minket Isten jósága, szeretete, annak legfőbb bizonyítéka, Jézus? Tudjuk-e rajta keresztül látni a világot, hallgatni a híreket, kommentálni a nagyvilág és a kis életünk eseményeit? Kicsit módosítva Pilinszky szavait: Átvérzik-e Jézus arca életünk szövetén...?

Imádság: „Mert szereteted az életnél is jobb..."(Zsolt.63,4)

Ének: 33. zsoltár, 258., 512. dicséret