Nyomtat Elküld Olvasási nézet

2015 április 26.

 

ÜZENET
A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2015/20.sz.

Lekció: János ev. 7, 14-30

Textus: „Az én tanításom nem az enyém...(...) Aki magától szól, a saját dicsőségét keresi... (...) Én ismerem Őt..." (Jn. 7, 16.18.29.)

A legújabb Reformátusok Lapjában van egy érdekes beszélgetés Miklya-Luzsányi Mónikával, aki egy új, direkt a XXI. század gyermekeinek írt gyermekbiblia (Beszélgető Biblia) egyik szerzője, s elmondja egyrészt, hogy a mai gyermekek java része „jobb agyféltekés", azaz globális az elsődleges információforrásuk, másrészt, hogy kétpercenként (3-400 karakterenként) új információkat, akciókat keresnek a szövegben...

Mindezek hátterében érdemes megvizsgálni Jézus tanítását: tud-e valamit mondani a mai, az internetről táplálkozó, kétpercenként újat kereső embernek? Akár így is kérdezhetjük: az irattekercseket, a kódexeket, a „Guttenberg-galaxist" „túlélte" Jézus, vajon megbirkózik-e az internetes világgal is? A vallásalapítókkal, filozófusokkal, gondolkodókkal, írókkal, költőkkel, szövegírókkal felvette a versenyt, vajon az internet „globális bölcsességével" szemben is kiállja az idők próbáját?

Nézzük tehát Jézus tanításának forrását, titkát és lényegét!

„Az én tanításom nem az enyém..."-mondja Jézus, azaz minden amit tud, mond, hirdet, az Atyától van, az Ő akaratát jelenti ki! Örök, kiapadhatatlan isteni forrás! Nem otthonról hozta... Nem tudunk arról, hogy különleges iskolai tanulmánya, mestere lett volna... Nem is (csak) népe tradíciójából, törvényeiből, szokásaiból, kultúrájából merített... Hanem közvetlen az Atyától kapta... És mindent tud a világról, az életről, rólad és rólam... Értékeljük-e, hálásak vagyunk-e azért, hogy mi ehhez a Jézushoz tartozhatunk, ennek a Jézusnak lehetünk a tanítványai, Ő lehet a mi Mesterünk! Ismert embereket meg szoktak kérdezni, hogy ki volt rájuk legnagyobb hatással? S a sportolók mondják, hogy Puskás vagy Balczó András, a zenészek, hogy Bartók és Kodály, a költők, hogy Ady, József Attila vagy éppen Pilinszky János... Mi tudnánk-e azt mondani erre a kérdésre, hogy Jézus...!?

„Aki magától szól, a saját dicsőségét keresi..." - folytatja Jézus, egyúttal elárulja titkát is: Ő nem magát hirdeti, „fényezi", „menedzseli..."

Sok mindent nem, de azt talán legjobban a lelkészek-igehirdetők tudják-érzik, hogy az ember bizony -ha bevallja, ha nem...- magát (is!) prédikálja... Bennem van az igény, hogy „szeretném magam megmutatni..." (Ady) és bennem van az elismerés iránti vágy... Meséltem már a gyülekezetben, hogy egyszer a teológián megírtam és elmondtam „életem igehirdetését", egy esketési prédikációját, magvas teológiai mondanivalóval, klasszikus szép idézetekkel, szív(ek)hez szóló emberi hangvételben, s vártam a dicshimnuszokat, helyette ennyit kaptam professzoromtól: „Igen, minden benne van, csak Krisztus hiányzik belőle..." De az igehallgatók szempontjából is így van: szeretnénk azt hallani, amit én tudok, azt, ahogy én gondolom, azt, ahogy én érzem, azaz... magamat...! Igen, mi igehirdetők és -hallgatók minden jó szándékunk  ellenére is meghamisítjuk, egónkkal eltorzítjuk Isten igéjét, egyedül Jézus az, „...aki annak dicsőségét keresi, aki elküldte őt, az igaz, abban nincs hamisság." (18.v.)

„Én ismerem Őt..." -mondja végül Jézus az Atyáról, s ez a lényege Jézus tanításának. Hogy Neki nemcsak elméleti tudása van Istenről, hanem igazi, valódi Istenismerete. Ez a görög szó azt jelenti, hogy teljes életközösségben, egységben van Vele. Mondok egy nagyon egyszerű, hétköznapi példát: Valakit nem akkor ismerünk, ha tudjuk az anyakönyvi adatait, élete fontosabb és kevésbé fontos eseményeit, szokásait, kedvenceit stb, hanem hogy mondja a magyar szólás? „Lakva ismerszik meg az ember..." Mit jelent most már ismerni az Istent, életközösségben lenni Vele? Kezembe került egy másik gyermekeknek szóló könyvecske, címe: Mindennap Istennel. A gyermekek lelki növekedését, Istennel való kapcsolatuk ápolását segíti, elcsendesedni tanít, igét olvasni, imádkozni, Rá figyelni, Jézus tanítványává lenni.

Így tárulhat fel előttünk, XXI. sz-ban élő felnőttek előtt is Jézus tanításának forrása, titka és lényege.

Imádság: Igazi Isten-ismeretért!

Ének: 62. zsoltár, 164. és 461. dicséret

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 93, összesen: 707612

  • 2026. június 03., szerda

    Lelki kísérésnek, egyéni és csoportos imádságos elvonulásnak, hivatásgondozásnak és lelkigondozásnak készít otthont a Dunamelléki Református Egyházker...
  • 2026. június 02., kedd

    A hercegszöllősi kánonok jelentőségéhez és örökségéhez egy előadás, majd az azt követő beszélgetés által kerülhettek közelebb az érdeklődők a Reformát...
  • 2026. június 01., hétfő

    Lénárt Tibor monorierdői lelkipásztorral új könyve kapcsán többek között Isten akaratának elfogadásáról, az imádság eleve elrendelésben elfoglalt hely...
  • 2026. május 31., vasárnap

    Jézus nem kizár, hanem kitár ajtókat – vallja Ablonczy Kálmán, aki a Kispest-Rózsatéri Gyülekezet pásztorolását végezte több, mint negyven éven ...
  • 2026. május 30., szombat

    Aki engem gyermekeként szeret, abban is segít, hogy én is egyre jobban megismerjem, megértsem a rám bízott gyermekeket. Gyermeknapi bátorítás szülőkne...
  • 2026. május 29., péntek

    Új egyházkerületi szabályrendelet készül Dunamelléken, a folyamatról Nyilas Zoltán északpesti esperessel, a Pomáz-Csobánkai Református Társegyházközsé...
  • 2026. május 28., csütörtök

    Misszió és közösségépítés: ez állt a kosdi reformátusok pünkösdhétfői hálaadó napjának középpontjában. Templomépítésük 240. évfordulóját istentisztele...
  • 2026. május 27., szerda

    Reformátusként nem állóháztartásra hívattunk, hanem úton levésre. Olyan útra, ahol a cél nem egy kegyhely, hanem maga Krisztus – aki azonban már az el...
  • 2026. május 26., kedd

    Éppen 90 éve, 1936 pünkösdjén adták át a Budapest-Pestszentlőrinc-Ganzkertvárosi Egyházközség templomát, ezért adtak hálát pünkösdvasárnap.
  • 2026. május 25., hétfő

    Milyen szemléletmódbeli változásra van szükségük a vezetőknek az egyház küldetésének betöltéséhez?