ÜZENET
A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2011/ 34.sz.

Lekció: I. Thessz. 4, 1-13

Textus: „Többet ér a közeli szomszéd a távoli testvérnél." (Péld. 27, 10)

Embervoltunk egyik nagy isteni ajándéka, hogy nem egyedül vagyunk, hanem emberek vesznek körül bennünket! Emlékszem, milyen jó érzés volt, amikor 1-2 éve, az egyik internetes közösségi oldalon megrajzolhattam a magam szociogramját, emberi kapcsolataim, ismerőseim térképét, egy óriási hálót, amelyben minden szál nálam ért össze...

Mai igénk alapján az emberi kapcsolatok különböző szintjeit állapíthatjuk meg.

1, Fizikai szint. Ha ez alapján kellene megrajzolni emberi kapcsolatainkat, akkor -a közvetlen családtagokon kívül- mindenkinek a szomszédjával kellene legközelebbi kapcsolatban állni... Elvileg ők laknak hozzánk legközelebb... Életterünk határos egymáséval...!

Mégis sokkal több rossz példát lehet hozni a szomszédságra, mint jót: Elég ha csak Arany János Fülemüléjét említjük Péterről és Pálról („Rossz szomszédság: török átok, S ők nemigen jó barátok..."), a sok kipletykálást faluhelyen, a döbbenetes közönyt (hogy egyáltalán nem ismerik egymást) a városokban... S talán csak az újévi köszöntők meg fenti igénk tudatosítják bennünk, milyen fontos is, mennyit ér egy jó szomszéd...(no meg a Coop-reklám...)

2, Vérszerinti szint. Testvérek. Egy fészekalj... Közös gyökér... És mégis nagyon messze tudnak kerülni egymástól -nem csak földrajzilag...

Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik talán egy faluban laknak a testvérükkel, mégsem beszélnek egymással évek óta... De azért olyanra is akad példa, hogy segítenek egymásnak az építkezésben, közösen vagy felváltva ápolják a beteg szülőket, vagy éppen együtt járnak nyaralni...

3, Lelki szint. Amikor nem a földrajzi közelség és nem a vér köt össze két embert, hanem valami más... Közös múlt, élmények, örömök-bánatok, valami megmagyarázhatatlan vonzalom, lelki rezonancia... Barátság... Igen, ez Isten második nagy ajándéka, hogy minden különbözőségünk ellenére barátok lehetünk...! (Olyan találóan fejezi ki a lényeget a róka, amint mondja a kis hercegnek: „Te egyszer és mindenkorra felelős lettél azért, akit megszelídítettél...")

Emberi kapcsolatainkban ez a lelki kötődés számít. Elvileg, ugye a testvér kellene, hogy legközelebb álljon, de van, mikor egy idegennel, a szomszéddal jobb a viszonyunk... „Többet ér a közeli szomszéd..." És még egy jó szomszédnál is többet érhet egy talán tőlünk messze lakó ember, aki „rokonlélek", a barátunk, figyel ránk, szeret minket, lélekben mellettünk van..!

3+1, Testvér a Krisztusban! Igen, ez az emberi kapcsolatoknak egy egészen különleges foka, egyben Isten harmadik, talán legnagyobb ajándéka: Mindnyájan testvérek lehetünk a Krisztusban! Amikor az élő Jézus Krisztus a legfőbb összekötő kapocs, a Benne való közös hit, a Felé mutató közös remény, a Tőle felénk áradó, közösen is megtapasztalható szeretet...!

Ez a testvéri szeretet társadalmi falak által elválasztott, megromlott, bűnös emberi viszonyulásból is kialakulhat (ld. Onészimosz története, Fil.levél), de ezt gyakorolni kell...! (ld. I.Thessz. 4, 10) Adjon Isten ilyenből minél többet...!

Imádság: „Szeretetben összeforrva egy közös test tagjai..."

Ének: 105. zsoltár, 174., 395., 455. dicséret