ÜZENET

A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2012/34.sz.

Lekció: II.Kor.4, 6-15

Textus: „Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál, amelyről vallást tettél szép hitvallással sok tanú előtt." (I.Tim. 6, 12)

Apstoli hitvallás magyarázata 1. „Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában..."

Kányádi Sándor, erdélyi költő egyszer azt kérdezte a gyermekektől, hogy mi a vers? Az egyik kisfiú így válaszolt: „A vers az, amit mondani kell..."

Hitünk nem magánügy. Meg kell vallani, mondani kell, mutatni kell, megélni kell, megharcolni kell...! A bölcsőtől a koporsóig, együtt más felekezetű testvérekkel, összefoglalva keresztyén hitünk tartalmát. Nézzük tehát „szép hitvallásunk", az apostoli hitvallás első szavait!

Hiszek... Nem azt mondjuk, hogy elhiszem (hiszékenység)... Nem is (csak) azt jelenti, hogy tudom... (nem a fejünket akarja megvilágosítani...) Aztán nem úgy mondjuk, hogy hisszük... Hanem hiszek, azaz személyesen közöm van Hozzá, bizalommal vagyok iránta, engedelmeskedek Neki... Kinek?

Hiszek egy Istenben... Martin Hubacher svájci lelkész egy igehirdetésében egy képzeletbeli fórumbeszélgetésre hív nagy gondolkodókat és egy egyszerű asszonyt. Istenről beszélgetnek. Feuerbach azt mondja, Isten nincs, az ember csak a vágyait vetíti ki egy égi vetítővászonra... Marx is ezt vallja, mondván a vallás, az istenhit a nép ópiuma... Freud szerint Isten valójában nem más, mint földi szüleink felnagyított, eltorzított képe... Aztán megszólal Aquinói Tamás, sorolja istenbizonyítékait... Válaszul Kannt is meg-

szólal, hogy Isten nem lehet a mi gondolataink tárgya, de lennie kell, hiszen a csillagos ég ott van fölöttem, az erkölcsi törvény pedig bennem... Végül megszólalt az asszony: Én az önök vitájába nem tudok beleszólni. Csak annyit tudok, hogy sokáig tévelyedtem, Valaki rám talált, magához emelt, megerősített, célt adott életemnek. Amikor ellenkeztem Vele, Ő igent mondott rám és nem mondott le rólam...

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában... Furcsa ellentmondás: Isten mindenhatósága abban áll, hogy Ő le tudott mondani abszolút hatalmáról! Akkor, amikor örök létét megosztotta a teremtett világgal, akkor, amikor Jézus Krisztusban Ő maga is teremtménnyé, emberré lett, akkor, amikor a golgotai kereszten az életéről is lemondott!

Mindenható Atya... Így együtt arról a hatalmas Istenről van szó, aki szeretni akar! Nem csak egy általános, kozmikus hatalomként akar körülvenni, hanem személyes Atyaként átölelni! Ahogy Jézus Krisztus tanított róla. Mindenhatósága akkor ér célt, ha Atyának nevezzük. „...hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá Atya!" (Róm.8, 15)

Mondhatná valaki: szép dolog fennkölt módon Istenről beszélni, de az élet most mégiscsak arról szól, hogy vége a nyárnak, iskolakezdés, anyagi nehézségek, áremelések, kezdődnek az őszre halasztott műtétek, éljük nyomorúságos életünket... Hogy mondja káténk? „...Akire annyira rábízom magamat, hogy semmi kétségem afelől, hogy összes testi és lelki szükségeimről gondoskodik. Sőt, javamra fogja fordítani mindazt a rosszat, amit e siralomvölgyben rám bocsát. Mert megteheti azt, mint mindenható Isten. És meg is akarja cselekedni, mint hűséges Atya." (H.K. 26)

Imádkozzunk Istennek Szentlelkéért, hogy erősítsen meg bennünket a mindenható Atyában vetett hitünk, bizalmunk megvallásában, megharcolásában, megélésében! Ámen.

Ének: 92.zsoltár, 241., 425., és 487. dicséret