ÜZENET
A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2013/19.sz.

Lekció: Préd. 11, 9-12,1

Textus: „...élj szíved vágya szerint...!" (11, 9)

„Az Isten áldása szálljon, jó anyánkra, és szívét mindenkoron

indítsa vígságra!

Védje minden rossztól, soha baj ne érje, sok hosszú esztendőkig

legyen egészségbe!

Áldja, boldogítsa minden javaival, és lelkét öntözgesse mennyei harmattal!"

Kedves Testvérek, s külön: Kedves Édesanyák! Ez csak egy ének, amit, majd hallani fogunk a gyermekek anyák napi műsorában, s ezen kívül még lesznek versek, énekek, amelyekben szintén „hemzsegnek" az anyák napi jókívánságok... Nem tudom, mekkora az anyai szív befogadóképessége, mikor telítődik, s mikor éri el azt a szintet, amitől már értelmetlenül csorog a feledés árkába az áldások, boldogságok, mennyei harmatok árja...

„Élj szíved vágya szerint...!" - hallottuk a Prédikátor könyvéből ezt a szép igét, s első hallásra szépen „belevegyül" az ünnepi gondolatok özönébe, pedig éppen nem ez a cél!

Ezért - s ez lenne az első üzenete ennek az igehirdetésnek - kérjük Istennek Lelkét, hogy hadd engedjük Isten igéjeként szívünkhöz, értelmünkhöz ezt az igét! Én hiszem, hogy Istennek ma van külön mondanivalója az egyes édesanyáknak! Hiszem, hogy az igehirdetésben - a Szentlélek által - életet formáló erő van! Sőt, hiszem, hogy lelkileg új életet, megtérést és újjászületést adó ereje, hatalma van!

S mindez azért van, mert szeret bennünket! A nagyobbak majd előadnak egy nem annyira szép és romantikus, sokkal inkább egy elgondolkodtató és realisztikus műsort arról, hogy milyenek vagyunk mi gyermekek, meg arról, hogy az édesanyák is gyarló, esendő lények, de, az Isten szeret bennünket!

.....„Élj szíved vágya szerint!", ez nem azt jelenti, hogy az érzelmeid vezessenek. A Bibliában ugyanis a szív nem csupán az érzéseknek, de az értelmi döntéseknek, az akarati tényezőknek, sőt, az egész életnek jelképe és központja! Hadd világítsam meg ezt egy történettel:

Volt egy egyetemista fiú, aki kiskorától fogva sokat ment túrázni az apjával, s volt egy közös vágyuk: megmászni a Matterhornt! Az édesapát azonban baleset érte, meghalt, a fiú teljesen összeomlott, inni kezdett, elhanyagolta tanulmányait.

Egyszer azonban megismerkedett egy tolókocsis lánnyal, szerelmes lett belé. A fiú elmesélte neki élete tragédiáját, titkát és vágyát, egyben kétségeit és félelmeit. A lány azt mondta neki: „menj, készülj, apád megfizette neked a belépőt, meghozta érted az áldozatot!" A fiú abbahagyta az ivást, sokat segítettek egymásnak, és elkezdett keményen edzeni, hogy megvalósítsa apjával közös álmukat, s minden akadályt leküzdve megmássza a csúcsot, elérje Isten megváltó szeretetének magasságát!

„Élj szíved vágya szerint...!" Isten igéje nem szolgáltat ki bennünket érzelmeinknek, anyák napi hangulatunknak, hanem egyrészt felelősségre, döntéseink, szándékaink, szavaink, tetteink komolyan vételére int! Ugyanis igénk így folyatódik: „...de tudd meg, hogy mindezekért Isten megítél téged!" Igen, élj szíved vágya szerint, de ne feledd, hogy Isten értékelni fogja az életed, azzal el kell számolnod az Istennek!

Másrészt örvendező életre is buzdít az ige, jó értelemben véve az élet kihasználására, „minden percnek szakítsd le virágát" (szakítsd le a napot - carpe diem!) , hiszen: „...az ifjúkor és a fiatalság mulandó!" Gyermekek és fiatal édesanyák tehát különösen is ragadják meg az anya-és a gyermeklét boldog pillanatait, mert jönnek a „nem szeretem-évek" is -ahogy a múlt vasárnapi igehirdetésben hallottuk...

Nem jó kívánság, hanem isteni ige, nem érzelmekre apellál, hanem felelős és boldog életre hív: „...élj szíved vágya szerint...!"

Imádság: Édesanyákért, gyermekekért, családokért

Ének: 65. zsoltár, 196.,236., 464. dicséret