Nyomtat Elküld Olvasási nézet

2014. december 7.

 

ÜZENET
A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2014/50.sz.

Lekció: Jel. 3, 14-22

Textus: „...tanácsolom néked, hogy végy tőlem tűzben izzított aranyat, hogy meggazdagodj, és fehér ruhát, hogy felöltözz, és ne lássék szégyenletes mezítelenséged; és végy gyógyító írt, hogy bekend a szemed és láss." (18.v.)

 

Pénteken látogatni mentünk a kórházba, a hátsó épületbe, az „elfekvőbe", s ahogy bepillantottam a kórtermek nyitott ajtajain és megláttam a sok szegény, elhagyatott, magányos, beteg, többségében idős embert, arra gondoltam, hogy mi lenne, ha nekem kellene itt feküdnöm...? Aztán arra is gondoltam, hogy hol vannak a jómódú, gazdag, társadalmilag megbecsült, fiatalabb betegek, ők mennyire nem illenek bele ebbe a lehangoló kórházi miliőbe...

A Jelenések könyvében található hét levél címzettjei közül az utolsó, a laodíceai gyülekezet sem gondolta volna, hogy Jézus úgy tekint rájuk, mint egy betegre (sőt:„...nyomorult, szánalmas,  szegény, vak és mezítelen..." -17.v.), hiszen Laodícea bankjairól híres, gazdag, nyüzsgő forgalmas kereskedelmi központja volt Fríginak, ráadásul orvosi iskoláját és gyógyvizeit is messze földön ismerték... Nem illik az elfekvő osztályra...

Feküdhetne tovább önteltségében, közönyében, abban a meggyőződésében, hogy minden rendben van, mindenem megvan, egészséges vagyok... Ringathatná tovább magát a boldogság illúziójába, ám Valaki ezt nem akarja... Valaki szeretné felrázni, meggyógyítani... Mert ez a Valaki, Jézus, őt nagyon szereti... Igen, téged is, Kedves Celldömölki Gyülekezet, Téged is, Kedves László, Károly, Judit, Zsuzsa... Jézus Hozzád jött látogatóba, s hozott magával néhány dolgot, Neked...!

„Tűzben izzított aranyat...", azaz hitet! Ne gondold azt, hogyha megvan a biztos egzisztenciád, nyugdíjad, fizetésed, bankkártyád, kárpótlási jegyed, értékpapírod, lakásod, kis földed, erdőd, akkor mindened megvan... Nem ezekkel van baj önmagukban, hanem azzal, hogy könnyen az élő Isten helyébe lépnek, s ezekre építesz, ezekben bízol, ezek nyugtatnak meg és -sajnos- ezek altatnak, ezek ringatnak el... Abban a hamis hitben, hogy a magad ura vagy, s nincs szükséged Istenre, s az Ő megtestesült szeretetére, Jézusra... Ő ott áll kórtermed ajtajában, s igazi, élő, izzó, kipróbált hitet kínál Neked... „...hogy meggazdagodj!"

És hoz neked „fehér ruhát", üdvösséget! Adventben azon is el kell gondolkodnunk, hogy mint gyülekezet mi a mi legfőbb gazdagságunk, értékünk? Kiegyensúlyozott anyagi helyzetünk? Hogy rendben vannak épületeink? Hogy van társadalmi presztizsünk, támogatottságunk, tekintélyünk? Mintha elfeledkeznénk arról, hogy mindenünk ami van, amit fel tudunk mutatni (világos, felújított templom, irigyelt multifunkciós gyülekezeti ház stb.), az Istennel való közösséget kell hogy szolgálja. Különben mezítelenek, elveszettek, elkárhozók, örökre Isten nélküliek vagyunk...igen, mi, mint református gyülekezet, értjük...? Krisztus vére által megtisztított fehér ruha nélkül nem  mehetünk be a királyi menyegzőbe! (Mt. 22, 12)

S ad neked „gyógyító írt", helyes látást, önértékelést, az igaz értékek felfedezését! Katonaidőm egy részét a győri katonai kórházban töltöttem segédápolóként, s feladataink közé tartozott az alkalmi takarítás is. Egyszer megyek a folyosón, kezemben vödörrel, felmosó fával, mikor megszólít egy néni: „Doktor úr, javult már a látásom...?"

Ha egzisztenciánk, jólétünk, komfortunk zálogának a földi, anyagi dolgokat, az aranyat látjuk az élő Istenben vetett szenvedélyes, izzó hit helyett, akkor nem... Ha úgy látod, hogy elég önmagad, szeretteid társasága, környezeted megbecsülése, ez a nyüzsgő világ, „globális falu", s igazából nincs szükséged az Istennel való teljes, felemelő és örök közösségre, akkor nem... Ha azt gondolod, hogy egészséges vagy, tisztán látsz, van egy szilárd és helyes értékrended, s nem kell neked semmiféle csodakenőcs (kollyrion), akkor nem...

De Jézus itt van... Meglátogat... Kínál neked lángoló hitet, örök barátságot, tiszta látást... Hozta önmagát... Szeret téged...  Fogadd el Orvosodnak, Uradnak, Megváltódnak! Ezért imádkozzunk!

Ének: 304, 465, 466. dicséretek

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 33, összesen: 682562

  • 2026. március 14., szombat

    Pákozd és Sukoró református lelkipásztoraival történelmi emlékezetről és nemzeti identitásról beszélgettünk nemzeti ünnepünk apropóján.
  • 2026. március 13., péntek

    A Magyar Református Szeretetszolgálat húsvéti adománygyűjtést indított.
  • 2026. március 13., péntek

    Életének 97. évében, 2026. március 13-án elhunyt Ritoók Zsigmond ókortudós és klasszika-filológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a budape...
  • 2026. március 12., csütörtök

    Bach Mindenkinek Fesztivál – egy orgonaművész szemével
  • 2026. március 10., kedd

    Beiktatták szolgálatába Tóth Róbertet, a Szentmártonkátai Református Egyházközség nemrégiben megválasztott lelkipásztorát.
  • 2026. március 09., hétfő

    Könnyű annak, aki Isten egyértelmű akaratára válaszol egész életével? Győriné Vince Krisztina felnőttként, három gyermekkel kapott lelkészi elhívást. ...
  • 2026. március 07., szombat

    Nemcsak ételt ad az éhezőnek, hanem asztalt is terít neki. Ez az Isten iránti imádat egy formája.
  • 2026. március 05., csütörtök

    Saját tavaszunk nem köszönt be magától, nekünk kell elmozdulnunk a felmelegedés felé, amelyhez Krisztus keresztje jelöli az ikszet életünk hőmérőjén.
  • 2026. március 04., szerda

    Fekete Márton marosvásárhelyi lelkészként kérte az Urat, hogy tegye a helyére hivatásában. Az Imádság Háza lelki vezetőjét kérdeztük eddigi útjáról.
  • 2026. március 03., kedd

    Képzés, kikapcsolódás, lelki épülés és hálózatépítés egyaránt kellő teret kapott a Gekib idei első konferenciáján.