Nyomtat Elküld Olvasási nézet

2014. december 7.

 

ÜZENET
A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2014/50.sz.

Lekció: Jel. 3, 14-22

Textus: „...tanácsolom néked, hogy végy tőlem tűzben izzított aranyat, hogy meggazdagodj, és fehér ruhát, hogy felöltözz, és ne lássék szégyenletes mezítelenséged; és végy gyógyító írt, hogy bekend a szemed és láss." (18.v.)

 

Pénteken látogatni mentünk a kórházba, a hátsó épületbe, az „elfekvőbe", s ahogy bepillantottam a kórtermek nyitott ajtajain és megláttam a sok szegény, elhagyatott, magányos, beteg, többségében idős embert, arra gondoltam, hogy mi lenne, ha nekem kellene itt feküdnöm...? Aztán arra is gondoltam, hogy hol vannak a jómódú, gazdag, társadalmilag megbecsült, fiatalabb betegek, ők mennyire nem illenek bele ebbe a lehangoló kórházi miliőbe...

A Jelenések könyvében található hét levél címzettjei közül az utolsó, a laodíceai gyülekezet sem gondolta volna, hogy Jézus úgy tekint rájuk, mint egy betegre (sőt:„...nyomorult, szánalmas,  szegény, vak és mezítelen..." -17.v.), hiszen Laodícea bankjairól híres, gazdag, nyüzsgő forgalmas kereskedelmi központja volt Fríginak, ráadásul orvosi iskoláját és gyógyvizeit is messze földön ismerték... Nem illik az elfekvő osztályra...

Feküdhetne tovább önteltségében, közönyében, abban a meggyőződésében, hogy minden rendben van, mindenem megvan, egészséges vagyok... Ringathatná tovább magát a boldogság illúziójába, ám Valaki ezt nem akarja... Valaki szeretné felrázni, meggyógyítani... Mert ez a Valaki, Jézus, őt nagyon szereti... Igen, téged is, Kedves Celldömölki Gyülekezet, Téged is, Kedves László, Károly, Judit, Zsuzsa... Jézus Hozzád jött látogatóba, s hozott magával néhány dolgot, Neked...!

„Tűzben izzított aranyat...", azaz hitet! Ne gondold azt, hogyha megvan a biztos egzisztenciád, nyugdíjad, fizetésed, bankkártyád, kárpótlási jegyed, értékpapírod, lakásod, kis földed, erdőd, akkor mindened megvan... Nem ezekkel van baj önmagukban, hanem azzal, hogy könnyen az élő Isten helyébe lépnek, s ezekre építesz, ezekben bízol, ezek nyugtatnak meg és -sajnos- ezek altatnak, ezek ringatnak el... Abban a hamis hitben, hogy a magad ura vagy, s nincs szükséged Istenre, s az Ő megtestesült szeretetére, Jézusra... Ő ott áll kórtermed ajtajában, s igazi, élő, izzó, kipróbált hitet kínál Neked... „...hogy meggazdagodj!"

És hoz neked „fehér ruhát", üdvösséget! Adventben azon is el kell gondolkodnunk, hogy mint gyülekezet mi a mi legfőbb gazdagságunk, értékünk? Kiegyensúlyozott anyagi helyzetünk? Hogy rendben vannak épületeink? Hogy van társadalmi presztizsünk, támogatottságunk, tekintélyünk? Mintha elfeledkeznénk arról, hogy mindenünk ami van, amit fel tudunk mutatni (világos, felújított templom, irigyelt multifunkciós gyülekezeti ház stb.), az Istennel való közösséget kell hogy szolgálja. Különben mezítelenek, elveszettek, elkárhozók, örökre Isten nélküliek vagyunk...igen, mi, mint református gyülekezet, értjük...? Krisztus vére által megtisztított fehér ruha nélkül nem  mehetünk be a királyi menyegzőbe! (Mt. 22, 12)

S ad neked „gyógyító írt", helyes látást, önértékelést, az igaz értékek felfedezését! Katonaidőm egy részét a győri katonai kórházban töltöttem segédápolóként, s feladataink közé tartozott az alkalmi takarítás is. Egyszer megyek a folyosón, kezemben vödörrel, felmosó fával, mikor megszólít egy néni: „Doktor úr, javult már a látásom...?"

Ha egzisztenciánk, jólétünk, komfortunk zálogának a földi, anyagi dolgokat, az aranyat látjuk az élő Istenben vetett szenvedélyes, izzó hit helyett, akkor nem... Ha úgy látod, hogy elég önmagad, szeretteid társasága, környezeted megbecsülése, ez a nyüzsgő világ, „globális falu", s igazából nincs szükséged az Istennel való teljes, felemelő és örök közösségre, akkor nem... Ha azt gondolod, hogy egészséges vagy, tisztán látsz, van egy szilárd és helyes értékrended, s nem kell neked semmiféle csodakenőcs (kollyrion), akkor nem...

De Jézus itt van... Meglátogat... Kínál neked lángoló hitet, örök barátságot, tiszta látást... Hozta önmagát... Szeret téged...  Fogadd el Orvosodnak, Uradnak, Megváltódnak! Ezért imádkozzunk!

Ének: 304, 465, 466. dicséretek

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 180, összesen: 678077

  • 2026. február 22., vasárnap

    Rácz-Vekerdi János bólyi lelkipásztor portréja.
  • 2026. február 20., péntek

    Az alkalmas, az alkalmatlan és a rendelt időről, böjtfőhöz közeledve.
  • 2026. február 19., csütörtök

    4. Nyári Gyermektábor-konferencia
  • 2026. február 19., csütörtök

    Gyermektábori szolgálók képzése indul tavasszal
  • 2026. február 18., szerda

    Egy kazettás magnó hatása a XXI. századi kis magyar médiatörténetre. – 2025 decemberében lett 100 éves a magyar rádiózás. A múltról, jelenről, közszol...
  • 2026. február 18., szerda

    Képek és imák párbeszédével invitál minket elcsendesedésre és szemlélődésre Nagy Károly Zsolt Böjt albuma. Reflexió, útmutató és beszélgetés a szerzőv...
  • 2026. február 16., hétfő

    Mindent megkaptam amire vágytam, de kiderült, hogy nincs rá szükségem.
  • 2026. február 16., hétfő

    Bevezetés a lelki beszélgetésbe és lelki kisérésbe - három alkalom lelkipásztoroknak
  • 2026. február 15., vasárnap

    Az egyházra irányuló kérdés rámutat annak válságára: a nyugati kereszténységben az egyház helye és szerepe folyamatos kérdéseket vet fel az elmúlt évt...
  • 2026. február 12., csütörtök

    Felkavarja a házasságról való gondolkodás állóvizét Mihalec Gábor könyve. A hűség kódja segít az újratervezésben és megoldáskeresésre késztet. Magyaro...