Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Harcok 5.

 

ÜZENET

A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2014/ 23.sz.

 

Lekció: Bir. 6-7 válogatott versek

Textus: „Ekkor az Úr felruházta lelkével Gedeont... Azután követeket küldött egész Manasséba, az is hadba vonult vele; követeket küldött Asérba, Zebulonba meg Naftáliba...(...) Akkor az Út ezt mondta: sok ez a nép, amely veled van, nem adhatom a kezükbe Midiánt, különben még így fog dicsekedni: Az én kezem szabadított meg engem...(...) Ekkor belefújt a kürtbe mind a három csapat, és összetörték a cserépfazekakat; bal kezükbe fogták a fáklyákat, jobb kezükbe pedig a kürtök voltak, amelyekkel kürtöltek és így kiáltoztak: Fegyverre az Úrért és Gedeonért!" (6, 35; 7, 2; 7, 20)

 

Hallották már ezeket a kifejezéseket, hogy eklézia triumphans és -militans?  Megdicsőült és harcoló, küzdő egyház! Ha rákattintanak a Google kereső programra, ilyen képeket is ki fog dobni, hogy karddal a kezükbe imádkozó katonák, templom-alakú tankok vagy futballpályán a labdáért küzdő reverendás kispapok...

Harcoló egyház... Gedeon története abban fog segíteni, hogy lássuk: Isten népe ma is a történelemben, a politikában, a hétköznapok harcaiban él, mégis máshogy, más szemlélettel, más fegyverekkel vívja harcait, mint a világ. S igenis vannak ma is eredményei, sikerei, győzelmei!

Gedeon összehívja az addig egymással laza szövetségben lévő törzseket. Többről van itt szó, mint hogy „egységben az erő!" S különösen ha baj van (midianiták!), akkor fogjunk össze! Egy Isten lelkével felruházott ember, Isten által támasztott szabadító hozta egységre, szövetségre a szétszóratásban élő népet! Természetesen hiszem és vallom, hogy bennünket, a világban mindenhol élő magyar reformátusokat is elsősorban a Szabadító, Jézus Krisztus tesz erős és egységes néppé, de azt is, hogy embereket, nagy formátumú politikusokat, nemzetben, egyházban, „Istenben gondolkodó" vezetőket is tud hatásos, áldásos eszközként felhasználni sorsunk, életünk formálásában! Olyan jó volt olvasni egyházi újságunk cikkeit arról, hogy 2009 május 22. óta más ez a „határokon átívelő egyház", mennyiféle összefogás teszi valóságossá, cselekvővé ezt az egységet, és hogy sok szempontból e téren a világ előtt vagyunk! (A kormány új, kárpátaljai testvércsalád programja megsüvegelendő, de egyházi berkeken belül már évek, sőt, évtizedek óta működik...!)

Nemcsak a „krisztusi kohézió", összetartás más, a szemlélet is: Isten különös katona-toborzójára gondolok, nem tömegeket gyűjt, hanem szelektál, nem többségre, demokráciára, erőfölényre épít, hanem bátor, emberi tartással bíró kevesekre! Ma pl. amikor európai parlamenti képviselőket választunk és a többség fogja képviselni nemzetünket Brüsszelben, s hetekig erről fognak szólni a hírek, észre fogjuk-e venni pl. a hétköznapi hősöket, a szórványgyülekezetekben végsőkig kitartó 2-3 embert, azokat, akik tényleg az Úrra bízták életüket, harcaikat? S mi magunk mennyire tudjuk megőrizni -jó értelemben vett- keresztyén „kurucságunkat", protestáns voltunkat (Tillich: mindennel szemben, ami nagynak, abszolútnak mutatja magát!), lelki függetlenségünket?

És persze a fegyverek, a fegyverek is mások... Tegnap, a hittanversenyen nagyon tudták a gyerekek Dávid hitvallását, hogy „te karddal, lándzsával és dárdával jössz ellenem, de én a seregek Urának nevében...!" Itt a Gedeon-történetben egészen különleges fegyverekkel győzött Izráel: kürttel, cserépedényekkel, fáklyával. S ez nem csupán egy stratégiai trükk volt Isten részéről, hanem kifejezi, hogy Ő mindent fel tud használni, hogy népe ügyét győzelemre vigye, hangszer, konyhaeszköz, világító „berendezés", de lehet győztes fegyver egy szál virág, egy mosoly,  egy „nem haragszom rád!" Másféle fegyverek... A versenyen magukra öltötték a gyerekek a Lélek fegyverzetét (Ef. 6), üdvösség sisakja, megigazulás páncélja, hit pajzsa, igazságszeretet öve, Lélek kardja, békesség saruja... Különös fegyverek, de hiszem, hogy legyőzhetetlenné teszi használóit...

Eklézia militans, harcoló egyház... A Szabadító egységre hívott népe... Amelynél a kevés a több... A maga különleges fegyvereivel... Készen állunk a harcra...?

Imádság: A világ magyar reformátusságáért!

Ének: 89. zsoltár, 164, 393., 463. dicséretek

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 32, összesen: 601466

  • 2025. augusztus 07., csütörtök

    A Tolnai Református Egyházmegye fiataljai már több mint egy évtizede gyűlnek össze Mórágyon, hogy hangszert ragadva zenéről, hitről, közösségről és pé...
  • 2025. augusztus 06., szerda

    Szerelmes filmet néztem órákon keresztül a Bükkalján. Két fiatal őrülten szerelmes egy életformába, ami a fenntartható jövő záloga. A diplomás gazdálk...
  • 2025. augusztus 05., kedd

    A skóciai teológus tanulmányút naplórészletei 2025. június 29 - július 10.
  • 2025. augusztus 04., hétfő

    Az idei tematikus év felénél érdemes megállnunk és számba vennünk, mit is keresünk pontosan és hol találhatunk rá.
  • 2025. augusztus 03., vasárnap

    Nyolcadik nyáron bocsátották vízre a Bárkát. Az idei fonyódligeti táborban szálltam be én is hozzájuk egy rövid időre megpihenni, felüdülni, gyönyörkö...
  • 2025. július 31., csütörtök

    Egy a felfedezni vágyó gyermeké. Egy azé, aki birtokolni akarja. És egy utolsó annak, aki élni szeretne benne.
  • 2025. július 30., szerda

    Hogyan lehet egyszerre próbára tenni a fizikumot és a lelket is? Miként segít a program a felelősségvállalás erősítésében és hogyan tud hatással lenni...
  • 2025. július 29., kedd

    A Művészetek Völgyében a Református Udvarban idén a generációk kapcsolódása volt a téma, erről beszélgettünk Balla Gergellyel, a Platon Karataev éneke...
  • 2025. július 28., hétfő

    Egy félév a feleségszerepért, amikor elsősorban a hozzáállásunk formálódik. Misszió? Inkább életnek mondanám.
  • 2025. július 27., vasárnap

    Fogadkozás, kemény munka, kitartó igyekezet – nem mindig oda vezet, ahová az ember elindul, bármilyen nemes is a célja.