Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Adventi hangverseny

 

ÜZENET
A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2014/48.sz.

Lekció: III.János

Textus: „...jól teszed, ha ezeket az Istenhez méltóan engeded útnak, mert azért a névért indultak el, és semmit sem fogadtak el a pogányoktól. Nekünk tehát fel kell karolnunk az ilyeneket, hogy munkatársakká legyünk az igazságban." (III.Jn. 6-8)

 

Legújabb gyülekezeti naptárunk címlapján kinyitott, kitárt templomajtónk látható, a felirat pedig: Templomunk falain kívül -szórványban, vendégségben... Egyrészt tehát a kinyitott ajtó arra szolgál, hogy mi mozduljunk ki, menjünk a hozzánk tartozó szórványgyülekezetekbe, ill. más közösségekbe, találkozókra, rendezvényekre - ilyen képeket gyűjtöttünk össze a naptárba. Másrészt viszont a nyitott ajtón hozzánk is bejöhetnek - ahogy most adventi istentiszteletünkön a zeneiskolásokat látjuk vendégül... S ha már a nyitott ajtókról beszélünk, tudjuk, ezek baleseteket is okozhatnak... Például oly módon, hogy olyanok is bejönnek, akik töréseket okoznak a közösségünkben... Ezért íródott egyébként János apostol 3. levele, ugyanis egy bizonyos Diotrefész nevű gyülekezeti vezető nemcsak a nemkívánatos tévtanítók, hanem minden idegen előtt bezárta volna a kapukat, szemben Gájussszal, akinek vendégszeretetét János megdicséri, s bennünket is erre buzdít. Nézzük, kik előtt nyissunk ajtót, hogyan, milyen módon, végül mi is a végső célja egy gyülekezet nyitottságának, vendégszeretetének?

Kit fogadhatunk be? Azokat, akik Isten nevéért jönnek hozzánk! S itt egyrészt gondolhatunk az őszinte, Istenkereső emberekre. Talán még azokra is, akiknek „gyanús" a múltjuk, s évekkel, évtizedekkel ezelőtt még más ajtókon kopogtattak, s más közösségekben érezték jól magukat... Ha Jézus Krisztust megtalálják nálunk, akkor jó helyre jöttek, ugyanis „...nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk." (Ap.csel. 4, 12)

Másrészt gondolhatunk azokra a hitben már jártasabb testvérekre, akik azért jönnek, hozzánk és más keresztyén közösségekbe is, hogy Isten nevét, dicsőségét szolgálják. „Hirdetem nevedet testvéreimnek, dicsérlek a gyülekezetben!" (Zsolt.22, 23)

Hogyan történjen ez az ajtónyitás? „Istenhez méltóan..." -írja az apostol. Istenhez méltóan...- erre mondják, hogy magasan van a léc... Hiszen tudunk-e olyan nyitottak, befogadóak lenni egymás iránt, ahogy az Isten „bevett kegyelmébe..."? - szoktuk énekelni a 32. zsoltárban. Tudunk-e olyan elfogadóak lenni a másik felé - s nem rögtön megváltoztatni, átformálni, átprogramozni akarjuk a közénk jötteket -  ahogy Isten elfogad minket, engem, „amint vagyok..." (460.dics.) S tudunk-e úgy várni Jézusra, szíveinket úgy előkészíteni karácsony ünnepére az idei adventen, amilyen végtelen szeretettel előkészítette számunkra a megváltást a mi irgalmas Istenünk. „Ó Jézus árva csendben az ajtón kívül állsz, bejönnél már de némán kulcs fordulásra vársz..." (457.dics.)

Mi is a célja, miért is kell nyitottnak lennünk? „...hogy munkatársakká legyünk az igazságban!" Hogy akik bejönnek hozzánk, megérezve valamit ebből az „isteni bánásmódból", krisztusi légkörből, maguk is Krisztus igazságának szolgálói, misszionáriusai lehessenek! Ahogy a tegnapi Vas népében nyilatkozta Steinbach püspök úr, hogy akik hozzánk betévednek, azok úgy távozzanak, mint akik Isten mennyei világával találkoztak... Ismertem egy hölgyet, aki eredetileg azért ment el egy gyülekezetbe, hogy annak kórusában énekeljen... Aztán később már rábízták az egész énekkart... S végül annyira magával ragadta ez a szent, „mennyei közeg", hogy minden istentiszteleten, gyülekezeti alkalmon részt vett, sőt, akár egy bibliaórát is rá lehetett bízni... -munkatárs lett az igazságban!

Nyitott ajtók... Imádkozhatunk azért, hogy akár a következő naptárunk képei már egy olyan értelemben „nyitott ajtós gyülekezetet" mutassanak, amelyben a keresők, akik Isten nevéért jönnek, otthont találnak, mert itt Istenhez méltóan viszonyulnak hozzájuk, s maguk is szolgálói, munkatársakká lehessenek az igazságban!

Ének: 150.zsoltár, 328. dicséret

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 35, összesen: 601469

  • 2025. augusztus 07., csütörtök

    A Tolnai Református Egyházmegye fiataljai már több mint egy évtizede gyűlnek össze Mórágyon, hogy hangszert ragadva zenéről, hitről, közösségről és pé...
  • 2025. augusztus 06., szerda

    Szerelmes filmet néztem órákon keresztül a Bükkalján. Két fiatal őrülten szerelmes egy életformába, ami a fenntartható jövő záloga. A diplomás gazdálk...
  • 2025. augusztus 05., kedd

    A skóciai teológus tanulmányút naplórészletei 2025. június 29 - július 10.
  • 2025. augusztus 04., hétfő

    Az idei tematikus év felénél érdemes megállnunk és számba vennünk, mit is keresünk pontosan és hol találhatunk rá.
  • 2025. augusztus 03., vasárnap

    Nyolcadik nyáron bocsátották vízre a Bárkát. Az idei fonyódligeti táborban szálltam be én is hozzájuk egy rövid időre megpihenni, felüdülni, gyönyörkö...
  • 2025. július 31., csütörtök

    Egy a felfedezni vágyó gyermeké. Egy azé, aki birtokolni akarja. És egy utolsó annak, aki élni szeretne benne.
  • 2025. július 30., szerda

    Hogyan lehet egyszerre próbára tenni a fizikumot és a lelket is? Miként segít a program a felelősségvállalás erősítésében és hogyan tud hatással lenni...
  • 2025. július 29., kedd

    A Művészetek Völgyében a Református Udvarban idén a generációk kapcsolódása volt a téma, erről beszélgettünk Balla Gergellyel, a Platon Karataev éneke...
  • 2025. július 28., hétfő

    Egy félév a feleségszerepért, amikor elsősorban a hozzáállásunk formálódik. Misszió? Inkább életnek mondanám.
  • 2025. július 27., vasárnap

    Fogadkozás, kemény munka, kitartó igyekezet – nem mindig oda vezet, ahová az ember elindul, bármilyen nemes is a célja.