Nyomtat Elküld Olvasási nézet

2015. január 1.

 

ÜZENET
A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2015/1sz. Újévi hálaadó

Lekció: János evangéliuma 1, 1-18

Textus: Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. (...) Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek. (...) Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az Ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal." (Jn. 1, 1; 12; 14)

Tudom, már tudják, ezt az igehirdetést is úgy kezdem: új év, új sorozat... Igen, de mivel Isten kegyelméből immár a 10. esztendőmet kezdhetem meg itt a celldömölki gyülekezetben, ezért arra gondoltam, hogy egy „jubileumi", egész éven át tartó sorozatba kezdünk bele, „a páratlan szépségű főevangélium" (Luther),  a János evangéliumának végigolvasásába!

Ma ennek az un. Prológusát hallhattuk, egy emelkedett, himnikus költeményt! Ha ezt olvasom, mindig egy élőlény és egy tárgy jut eszembe: az élőlény egy sas, János evangélistának a szimbóluma a művészettörténetben, utalva az evangélium mondanivalójának, Jézus élettörténetének a magas röptére, szárnyalására... A tárgy pedig egy égi, mennyei reflektor, amely bevilágítja ezt az egész Isten által („kezdetben") teremtett világot, körülveszi Jézust az ő mennyei dicsőségével, s utat mutat nekünk, akik a Benne való hit által Isten gyermekei lehetünk!

Így legyen ünnep ez a mai nap, 2015. jan. 1. először is az élet csodájának ünnepe! „Kezdetben volt az Ige..." (Idő-Tér- Szellemi magasság „3D-s" koordináta rendszerében tőlünk a legtávolabbi ponton vagyunk!) Nem a semmivel és nem az ősrobbanással kezdődött az élet, hanem az Igével (logosz), Isten teremtő szavával, hatalmával! Azzal, hogy Isten úgy alkotta meg a világot, hogy annak van alapja, rendje, összetartó ereje (kohéziója), értelme, logikája (a logoszból, ésszerűsége), célja, szíve - ez így mind együtt nem más, mint Jézus Krisztus! Akire nézve létrejött minden, aki az életet összetartja, aki az életnek célt és értelmet ad!

Csoda, amiért ma reggel is érdemes volt felkelni, ezt az új esztendőt boldog reménységgel elkezdeni, amire leginkább szükségünk van.( Az un. Maslow-piramis - létfenntartás-, biztonság-, szociális-társas kapcsolatok-, elismerés-, önmegvalósítás szükségessége - csúcsa, hogy tudom, miért-kiért élek! Pál: „Nékem az élet Krisztus...!" Fil. 1, 21)

Aztán legyen ez a nap az örök karácsony csodájának ünnepe! „Az Ige testté lett..." (A koordináta rendszerünkben már a mi időnkben -2000éve, a mi terünkben - Betlehem, a mi világunkban vagyunk!) Igen, Isten kilépett önmagából, belépett a mi világunkba! Nem villámlátogatásra érkezett, hanem végleges együttlakozásról van szó, az Ég jött el a Földre, a Mennyei Atya telepedett le közénk! Mindenkihez jött, nem csak a „teológiai kiváltságosokhoz" (a „mindenkori zsidók", akik azt gondolják, hogy a Törvény, a Jó cselekvése által érhetik el Istent) és nem csak a „szellemi kiváltságosokhoz" (az „örök görögök", akik a szellem, a tudomány, a haladás által vélik elérhetőnek a mennyei világot), hanem hozzánk, kisemberekhez, bűnösökhöz, akik Őt nem fogadtuk be...

Végül legyen ez a nap a te életed csodájának ünnepe! „Akik pedig befogadták, felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek!" (Itt vagyunk a jelenben, a celldömölki templomban...) Igen, akár itt és most is, mi is befogadhatjuk Isten új és örök életet adó Igéjét, Jézus Krisztust! Akár most is ráébredhetünk arra a személyes csodára, hogy a Benne való hit által Isten gyermekei vagyunk!

„Nem keresek távoli csodát, amelyet el nem érhetek soha, hiszen törékeny létemnek minden pillanata maga is egy végtelen csoda! (...) És csodálatos a vágy, csodálatos a szerelem, örök életen át csüngeni összefonódva egy másik idegen életen..." (Vajai Tiborné)

A legcsodálatosabb pedig, hogy amiről ez a szép vers szól, számunkra már nem vágy, hanem valóság, s nem egy idegen élettel vagyunk összenőve, „eggyé szeretve", hanem - az Ige által, Krisztus által- az élő Istennel!

Vele éljük meg ennek az új évnek minden napját úgy, mint az életnek, az örök karácsonynak, s az én kis életemnek csodáját!

Imádság: Világunkért, nemzetünkért, egyházunkért, családjainkért

Ének: 1 zsoltár, 282., 301. dicséret

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 82, összesen: 531100

  • 2024. július 18., csütörtök

    Mindannyiunknak van lelki öröksége, ami meghatározza hívő életünk mindennapjait. A szembenézés ideje, ha a hétköznapok ízetlenné válnak. Molnár Sándor...
  • 2024. július 18., csütörtök

    Lelkészek és egyházi munkatársak számára rendezett közös elcsendesedést a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa
  • 2024. július 18., csütörtök

    A tahi lelkészhét központi témája ezúttal a keresztyén reménység volt.
  • 2024. július 17., szerda

    A növekedés nem nagy csodák eredménye, hanem apró, hétköznapi lépéseké – tapasztalták meg a délegyházi reformátusok, akik a bizonytalan jövőre is mert...
  • 2024. július 16., kedd

    Mitől él az Ige? Sorozatunkban személyes válaszokat keresünk a nehezen megfogható kérdésre. Ezúttal Veres Sándor, a Dunamelléki Egyházkerület főgondno...
  • 2024. július 15., hétfő

    Átadták a Monorierdői Református Egyházközség Erdei Csillagfény Református Bölcsődéjét, mely szeptembertől 28 gyermek ellátását teszi lehetővé.
  • 2024. július 15., hétfő

    Bagyó Sándorral, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnökével beszélgettünk: nem könnyed nyári olvasmány.
  • 2024. július 11., csütörtök

    A meddőség talajából is születhet valami szép, valami új, valami maradandó. Muzslai-Bízik Hannával beszélgettünk.
  • 2024. július 10., szerda

    Pillanatképek a monorierdői református gyülekezet csillagásztáborából.
  • 2024. július 10., szerda

    Önismeret és párkapcsolati kérdések színházzal és pszichológiával