Nyomtat Elküld Olvasási nézet

2015. szeptember 27.

 

ÜZENET
A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2015/41.sz.

Lekció: János ev. 14, 1-11

Textus: „Ahova pedig én megyek, oda tudjátok az utat. Tamás erre így szólt hozzá: Uram, nem tudjuk, hová mégy: honnan tudnánk akkor az utat? Jézus így válaszolt: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam. (14, 4-6) Fülöp így szólt hozzá: Uram, mutasd meg nekünk az Atyát és az elég nekünk!" (8.v.)

 

Hittanórákon van egy kedvenc játékunk a gyermekekkel, az a címe: Úton, útfélen. Nagyon szeretjük, mert társas játék - játékosan megtanít a közösségi együttélés szabályaira. Mert vannak benne útelágazások, amelyeknél dönteni kell. S mert van célja is ennek a bibliai társas játéknak: minél többször eljutni a játéktér középpontjában lévő templomba, azaz, találkozni Istennel!

A jó játék az életre tanít. Ugyanis az emberi életnek is mi a célja? Hitünk szerint: eljutni Istenhez, találkozni Vele!

Jézus búcsúbeszédeiből vett igeszakaszunk alapján nézzük, hogyan érhetjük el Őt, milyen út vezet Hozzá?

Az egyik lehetőség Tamással együtt megvallani, hogy nem tudjuk az utat... Azt hiszem, nagyon sokan így vannak ezzel. Élünk, ahogy az ösztöneink, a neveltetésünk, a környezetünk és a világ diktálja... Van, aki könnyen ráhagyatkozik a készen kapott utakra, s nem is gondolja, hogy GPS-sel is el lehet tévedni... Más azt hangsúlyozza, hogy a „saját utamat járom...", s nem hagyja, hogy sodródjon az árral. Szimpatikus ez a hozzáállás: vállalni a bizonytalanságot, a kételyt. Igazi „tamási út"... Egy modern francia író mondta: „Azoknak higgy, akik kételkednek, s ne azoknak, akik azt állítják, hogy ők birtokolják az igazságot...!" Farkas József mondta egy igehirdetésében: „Ezt Krisztus ügyére is szabad alkalmazni... Kétezer éves szövegekkel körülbástyázzák magukat, és íme, rendíthetetlenül áll a Krisztus ügye... Ezeknek nem hiszek... De együtt zarándokolok azokkal, akik Jézus nyomait kutatják, s keresik, ki volt ez a csodálatos, titokzatos alak...?"

Igen, nagyon sokan vannak így: megyünk, élünk, de nem tudjuk hová és miért...? Néha úgy érezzük: körbe-körbe... Vagy: megyünk valamerre, valameddig -amíg le nem veszik a bábut a játéktérről... Járhatunk valamiféle imagine-es álomvilágban („Képzeld el, hogy nincs mennyország... felettünk csak a kék ég... mindenki szabadon jön-megy... egy napon te is velünk tarthatsz..." J.Lennon) Vagy ahogy a portugálok mondják: saudade - elvágyódás, cél nélkül...

A másik út, lehetőség, ahogy Fülöp gondolta: közvetlen az Atyához, hagyjuk ki Jézust...! Ez az út is népszerű, még a hagyományos vallásos emberek körében is, akiknek elég a teremtő-gondviselő Jóisten, s akik nem tudnak Jézussal mit kezdeni.  Nem lehet kikerülni Jézust? Nem lehet mással behelyettesíteni? Multikulturális világban élünk, bárkinek hozzáférhető a „vallási piac" kínálatából Mohamed, Buddha, Krisna... Aztán ott vannak a különböző spirituális technikák: eljutni a lélek mélyére... mert benned van az isteni szikra... egyesülhetsz a Mindenséggel... Szükség van Jézusra, hogy eljussunk az Istenhez, hogy megtaláljuk életünk célját?

Jézus mondja: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam!" A nagykanizsai baptista gyülekezet honlapján van egy rovat - Én így találkoztam Jézussal- ebből szeretnék egy bizonyságtételt, konkrét életutat továbbadni:

„Hála Istennek egy jó, erkölcsös családban születtem Újkígyóson. Kicsi koromtól fogva mindig hallottam a Biblia tanítását és sok mindent megértettem és természetes volt, hogy Isten van és hogy Ő teremtett mindent. Sajnos egész hosszú évekig azt gondoltam, hogy elégségesek a mi jó cselekedeteink ahhoz, hogy amikor életünk véget ér ezen a földön akkor a Mennyországba jussunk.(...) 31 éves koromban viszont szembekerültem a Biblia igazságával: „Mert kegyelemből van üdvösségetek, hit által és ez nem tőletek van, Isten ajándéka..." (...) Mérlegeltem az életem, rájöttem, én is bűnös vagyok, utam így a pokol felé tart és szükségem van Jézus bűnbocsánatára, aki értem is meghalt a keresztfán, s magára vette az én bűneim büntetését is.(...) Ezt az egyetlen kiutat a kárhozatból szeretném egész életemben tudatni az emberekkel, akik még magukban, vallásukban bíznak... Jézus mondja: „Én vagyok az Út az Igazság és az Élet, senki sem mehet az Atyához csakis Énáltalam."(Oláh Gedeon) Imádság: Hálaadás Jézusért! Ének: 100. zsoltár, 462. és 512. dicséretek

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 47, összesen: 601481

  • 2025. augusztus 07., csütörtök

    A Tolnai Református Egyházmegye fiataljai már több mint egy évtizede gyűlnek össze Mórágyon, hogy hangszert ragadva zenéről, hitről, közösségről és pé...
  • 2025. augusztus 06., szerda

    Szerelmes filmet néztem órákon keresztül a Bükkalján. Két fiatal őrülten szerelmes egy életformába, ami a fenntartható jövő záloga. A diplomás gazdálk...
  • 2025. augusztus 05., kedd

    A skóciai teológus tanulmányút naplórészletei 2025. június 29 - július 10.
  • 2025. augusztus 04., hétfő

    Az idei tematikus év felénél érdemes megállnunk és számba vennünk, mit is keresünk pontosan és hol találhatunk rá.
  • 2025. augusztus 03., vasárnap

    Nyolcadik nyáron bocsátották vízre a Bárkát. Az idei fonyódligeti táborban szálltam be én is hozzájuk egy rövid időre megpihenni, felüdülni, gyönyörkö...
  • 2025. július 31., csütörtök

    Egy a felfedezni vágyó gyermeké. Egy azé, aki birtokolni akarja. És egy utolsó annak, aki élni szeretne benne.
  • 2025. július 30., szerda

    Hogyan lehet egyszerre próbára tenni a fizikumot és a lelket is? Miként segít a program a felelősségvállalás erősítésében és hogyan tud hatással lenni...
  • 2025. július 29., kedd

    A Művészetek Völgyében a Református Udvarban idén a generációk kapcsolódása volt a téma, erről beszélgettünk Balla Gergellyel, a Platon Karataev éneke...
  • 2025. július 28., hétfő

    Egy félév a feleségszerepért, amikor elsősorban a hozzáállásunk formálódik. Misszió? Inkább életnek mondanám.
  • 2025. július 27., vasárnap

    Fogadkozás, kemény munka, kitartó igyekezet – nem mindig oda vezet, ahová az ember elindul, bármilyen nemes is a célja.