Nyomtat Elküld Olvasási nézet

2020. március 8.

 

ÜZENET
A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2020/10

 

Lekció:  I. Móz. 45, 1-15

Textus: „József ezt mondta testvéreinek: Jöjjetek már közelebb hozzám! Erre aztán közelebb mentek. Ekkor így szólt: Én vagyok József, a testvéretek, akit eladtatok Egyiptomba! De most ne bánkódjatok, és ne keseregjetek amiatt, hogy engem ide eladtatok, mert azért küldött el engem Isten előttetek, hogy életben maradjatok. (...) Majd megcsókolta mindegyik testvérét, és sírva megölelte őket. Azután már beszédbe elegyedtek vele a testvérei." (45, 4-5; 15)

 

Múlt vasárnap, böjt 1. vasárnapján a próbatételekről szólt az igehirdetés: hogy mindennek megvan az oka, a célja, hogy annak lényege egyfajta isteni teszt... Hogy történt-e bennünk változás, van-e már bennünk bűnbánat és megértettük-e Isten áldozatos szeretetét? Sokféle próbatétel van, az egyik leggyakoribb - s ezt látjuk most József esetében is - hogy tudunk-e megbocsátani? „Bocsásd meg a vétkeinket, ahogyan mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek..." - mondjuk a Miatyánkban, de tényleg megbocsátunk..? Egyáltalán, hogyan kell megbocsátani? Isten igéje - József példáján keresztül - szinte gyakorlati útmutatót tár elénk...

Először is megteremti a megbocsátás alkalmát, a megfelelő körülményeket... Annál is inkább fontos ez, mert sokszor felmerül bennünk a kérdés, hogy hogy kezdjek hozzá..? Várjak egy megfelelő alkalomra? Elmenjek hozzá? Felhívjam? Elég csak írni neki..? József is bizonyára már sokat gondolkodott előtte, hogy hogyan is legyen... Aztán először is kiküldi az egyiptomiakat... (mint zavaró tényezőket...) Hiszen ez csak rájuk tartozik. Aztán szól nekik, hogy „jöjjetek már közelebb hozzám..!" Igen, közelebb kell menni a másikhoz... Távolságot tartva nem lehet... Üzengetve nem lehet... (Kivéve, ha valaki már annyira beteg. Régen szokás volt pl. hogy mielőtt valaki meghalt, üzent haragosának, hogy jöjjön el hozzá, látogassa meg, mert szeretne kibékülni vele... S ezt nem illett visszautasítani...) Csak személyesen! Az sms-en, telefonon, facebook-on (stb.) keresztül az ember nem tudja teljes önmagát adni...

„Ne bánkódjatok...hogy engem ide eladtatok..." - mondja József a megrémült testvéreinek. Mit tesz ezzel? Leveszi róluk a terhet, a bűntudat, a lelkiismeret-furdalás terhét! Segít nekik. Mintha azt mondaná: eleget szenvedtetek már... Megbűnhődtetek már... Volt már elég próbatétel, s kiálltátok a próbát... Sajnos mi - ezzel szemben - sokszor esünk abba a hibába, hogy még inkább megterheljük a másikat... Azaz rátesszük fenntartásaink terhét (megbocsátok, de nem felejtek...)...saját véleményünk terhét...igazunk terhét...az utolsó szó jogának terhét...

Hogyan lehet ezt elérni? Úgy gondolom, az empátia önmagában kevés... Hogy József is belegondolhatott a testvérek helyzetébe, s megsajnálta őket... Hanem: „...azért küldött el engem Isten előttetek, hogy életben maradjatok." Tulajdonképpen Isten akaratának/tervének koordináta rendszerébe helyezi az egész ügyet! Isten akarta így! Ez volt az Isten terve ezzel a majdnem-megöléssel, eladással, felemelkedésemmel, éhínséggel, mindazzal, ami köztünk és értünk történt! Nem kezd bele emberi játszmákba... Elkerülő, győztes-vesztes vagy éppen kompromisszumra törekvő játszmába... Ehhez viszont hit kell, élő hit! Az értünk, bűneink miatt meghalt Jézus Krisztusba vetett hit, abban, hogy Ő teljesen megbocsátott nekünk, s ezért kell nekünk is megbocsátani, tiszta szívvel! Hogy ne essünk abba a hibába, mint az adós szolga: Ő tízezer talentummal tartozott urának, aki megkönyörült rajta. A szolga viszont börtönbe juttatta adósát, aki 100 dénárral tartozott neki... „Nem kellett volna neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, amint én is megkönyörültem rajtad?" (Mt. 18, 21-35) Igen, ez a teljes, feltételek és fenntartások nélküli megbocsátásnak a jézusi útja, ez Isten végső akarata ránk nézve!

„Majd megcsókolta mindegyik testvérét, és sírva megölelte őket..." Csók és könny... De ezek nem pusztán érzelgős dísz-elemek, hatásvadász kellékek... Hanem megerősítő „nonverbális" eszközök, metakommunikáció... Beszéd szavak nélkül... Szívből jövő pecsétek, hogy igen, nem haragszom..! Persze, ezekkel is lehet manipulálni, színészkedni, megtéveszteni a másikat, tudunk áruló csókokról és hamisan csillogó könnyekről, de itt nem erről van szó. Bár - azt is olvasni/hallani fogjuk még - hogy a testvérek még az apjuk halálakor is elbizonytalanodtak, hogy hátha mégsem bocsátott meg nekik teljesen József... Még kell majd egy utolsó megerősítés nekik...(„Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt..."I. Móz. 50, 20)

„Azután már beszédbe elegyedtek vele a testvérei..." Igen, kellett a megbocsátás megfelelő alkalma, a segítő és megerősítő verbális és szavak nélküli gesztusok, s hogy az egészet Isten akaratának fényébe lássák. Ez a megbocsátás módszere, hogyanja, ez vezet el oda, hogy normális mederbe halad tovább a kapcsolatuk. Hogy beszélgetnek egymással... Mint a jó testvérek... Mint ahogyan még sohasem...

Imádság: Hogy tudjunk másoknak megbocsátani!

Énekek:  38, 235, 459

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 35, összesen: 601469

  • 2025. augusztus 07., csütörtök

    A Tolnai Református Egyházmegye fiataljai már több mint egy évtizede gyűlnek össze Mórágyon, hogy hangszert ragadva zenéről, hitről, közösségről és pé...
  • 2025. augusztus 06., szerda

    Szerelmes filmet néztem órákon keresztül a Bükkalján. Két fiatal őrülten szerelmes egy életformába, ami a fenntartható jövő záloga. A diplomás gazdálk...
  • 2025. augusztus 05., kedd

    A skóciai teológus tanulmányút naplórészletei 2025. június 29 - július 10.
  • 2025. augusztus 04., hétfő

    Az idei tematikus év felénél érdemes megállnunk és számba vennünk, mit is keresünk pontosan és hol találhatunk rá.
  • 2025. augusztus 03., vasárnap

    Nyolcadik nyáron bocsátották vízre a Bárkát. Az idei fonyódligeti táborban szálltam be én is hozzájuk egy rövid időre megpihenni, felüdülni, gyönyörkö...
  • 2025. július 31., csütörtök

    Egy a felfedezni vágyó gyermeké. Egy azé, aki birtokolni akarja. És egy utolsó annak, aki élni szeretne benne.
  • 2025. július 30., szerda

    Hogyan lehet egyszerre próbára tenni a fizikumot és a lelket is? Miként segít a program a felelősségvállalás erősítésében és hogyan tud hatással lenni...
  • 2025. július 29., kedd

    A Művészetek Völgyében a Református Udvarban idén a generációk kapcsolódása volt a téma, erről beszélgettünk Balla Gergellyel, a Platon Karataev éneke...
  • 2025. július 28., hétfő

    Egy félév a feleségszerepért, amikor elsősorban a hozzáállásunk formálódik. Misszió? Inkább életnek mondanám.
  • 2025. július 27., vasárnap

    Fogadkozás, kemény munka, kitartó igyekezet – nem mindig oda vezet, ahová az ember elindul, bármilyen nemes is a célja.