ÜZENET

A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2012/31.sz.

Lekció: Zsid.11, 1-7

Textus: „Hit által..." (Zsid. 11, 3)

Eszembe jutnak teológiai tanulmányaim: megkülönböztettük azt a hitet, amellyel hiszünk attól a hittől, amit hiszünk (Fides qua ill. quae creditur), azaz a hit aktusát a hit tartalmától.

De a testvérek is emlékezhetnek még a Káté 21. kérdésére adott válaszra, amely az igaz hitről szól: „Nemcsak az a bizonyos (biztos) megismerés, melytől fogva igaznak tartom mindazt amit Isten az Ő igéjében nekünk kijelentett, hanem egyszersmind az a szívbéli bizalom, amelyet a Szentlélek az evangélium által gerjeszt bennem, hogy Isten nemcsak másoknak, hanem nekem is bűnbocsánatot, örök igazságot és életet ajándékoz kegyelemből, egyedül Krisztus érdeméért."

A hangsúly a személyességen van. „Használt hittel nem hihetek másodkézből kapott Istenben. Ha valóban élni akarok, saját, személyes információra van szükségem." (A.Joness)

Hit által... Ma tehát a hit eszköz-szerepéről szeretnék beszélni... A hétköznapi hitről, amit használhatunk... Arról, hogy honnan van, hogy működik, mire jó...?

Egyszer egy kislány súlyosan megbetegedett. Azt mondta szomorúan a szüleinek, hogy mire az utolsó falevél leesik az ablaka előtt lévő gyümölcsfáról, addigra ő is megfog halni... Ősszel a levelek nagy része leesett, a kislány állapota egyre rosszabb lett, egyre gyengült. Télen leesett a többi levél, az orvosok azt mondták a szülőknek, készüljenek fel... Tavaszra már csak egyetlenegy sárga levélkét látott a kislány, ám hirtelenül, váratlanul egyre jobban lett. 1-2 hónap múlva fel-

kelhetett az ágyból. Odament az ablakhoz, s akkor látta, hogy az a bizonyos utolsó levél kézzel volt az ablaküvegre festve...

Hit által... Bár a hit személyes, emberi faktoráról van szó, mégis ez a hit Istentől ered. Talán ezért is kezdi a Zsidókhoz írt levél szerzője a hit példáinak sorolását magával a Teremtő Istennel: „Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta..." (3.v.)

Hit által... De ez a hit annyiféle formában megjelenhet.

Megjelenhet odaadásban. Igazán szívből jövő adakozásban, áldozatban, istentiszteletben - ahogy láthatjuk Ábel esetében.(4.v.) Bár neve azt jelenti lehelet, semmiség, hiábavalóság -egyben utalás rövid életére, mégis igénk fényében: nem él hiába, akinek életét (halálát) ez a hit, alázat, odaszánás járja át!

Megjelenhet Isten előtti kedvességben, Néki tetsző életre való törekvésben, egyfajta lelki kisugárzásban. Énókot hozza fel példának igénk (5-6.v.), akiről tudjuk, hogy élete annyira egybeforrt Istennel, hogy Istennel járt, nem halt meg, hanem Isten magához vette, sőt, éppen 365 évet élt, amely -úgy gondolom - szintén azt érzékelteti, hogy földi életének teljes idejét is Istentől kapta! Igen, „elragadtatása előtt bizonyságot nyert Istentől, hogy Isten szemében kedves." (5.v.)

És megjelenhet engedelmes vállalkozásban, amint azt Noé  története mutatja. Noénak,  egy bizonytalan, erkölcstelen világban, ott, a semmi közepén, s akkor, amikor semmi nem utalt arra, hogy özönvíz lesz, egy dolog volt a biztos, Isten szava, hogy építse a bárkát, a megmenekülés eszközét!

Hit által... A felsorolás folytatódik a 11. fejezetben, hogy majd elérkezzünk Jézushoz, „a hit szerzőjéhez és beteljesítőjéhez" (12, 3), s persze ki-ki önmagához, hogy személyes hit-tapasztalattal kerüljünk közelebb Őhozzá!

Imádság: „Hinni taníts Uram, kérni taníts...!"

Ének: 84.zsoltár. 231., 265., 479. dicséret