ÜZENET
A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2013/11.sz.

Lekció: Préd. 7

Textus: „Jobb valaminek a befejezése, mint az elkezdése.(...) Ne légy fölöttébb igaz...Ne légy fölöttébb bűnös...miért halnál meg idő előtt?...mert az istenfélő ember minden bajból kikerül (...) Úgy találtam, hogy a halálnál is keserűbb az olyan asszony, aki hasonló a vadászhurokhoz, a szíve háló, kezei pedig bilincsek." (Préd. 7, 8. 16-17. 26.)

A Prédikátorról már elmondtuk, hogy afféle vándortanító volt, aki elsősorban a fiatalabbakat látta el élettapasztalataival, jó tanácsaival. A fiatalokat, akik -sokszor- azt gondolják, örökké élhetnek, akik felelőtlenek, türelmetlenek, hajlamosak a szélsőségekre, s mennek a szívük (nők, asszonyok...) után...

Jobb valamit befejezni, mint elkezdeni - tanácsolja is először a Prédikátor a léha, könnyelmű, mindenbe belekapó fiataloknak. Ezzel a mindent a halál, elmúlás, befejezés felől közelítő szemlélettel egyrészt az élet komolyan vételére akarja őket buzdítani, másrészt arra int, hogy amit elkezdünk, azt fejezzük is be... Így böjt idején különösen is aktuális lehet végiggondolni befejezetlen dolgainkat, félbehagyott ügyeinket, az elvarratlan szálakat... Munkavégzésünkben is törekedjünk arra, hogy rendezett állapotokat hagyjunk magunk után. „Úgy élj, mintha örökké élnél, úgy dolgozz, mintha holnap meghalnál...!"

Legjobb az aranyközépút! - javasolja továbbá a szentíró, azaz, ne légy fölöttébb bűnös és ne légy fölöttébb igaz!

Megmondom őszintén, első olvasatra kétszínűnek, köpönyegforgatónak éreztem ezt a hozzáállást („...mivel langyos vagy, és sem hideg, sem pedig forró: kiköplek a számból... -Jel. 3, 16), aztán rájöttem, hogy nem langyos alkalmazkodásra akarja őket nevelni, hanem egyszerűen csak félti ezeket a sokszor harmonikus családi háttér nélkül felnövő, szélsőségekre, „vadhajtásokra" hajlamos emberpalántákat...

„Ne légy fölöttébb igaz!" Ne akarj túl jó lenni! Ne hidd el magadról, hogy képes vagy a tökéletes jóságra! Ne légy olyan, mint a farizeus, aki így imádkozott: „Isten, hálát adok Neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember..." (Luk. 18, 11)

„Ne légy fölöttébb bűnös!" Ne élj vissza Isten jóságával, szeretetével! Ne gondold azt, hogy nyugodtan csinálhatok bármit, majd Isten megbocsát - az a mestersége...(Voltaire)

A szerelemben is nagyon vigyázzatok! - árad a féltés a Prédikátor szavaiból, nehogy (gonosz) nők, asszonyok ejtsék rabul a szíveteket...! Talán meglepő - s ünneprontó, nőnap után 1-2 nappal... - hogy ennyire rossz véleménye van úgy általánosságban a gyengébbik nemről, hogy akkoriban ennyire alacsonyabb rendűeknek tartották őket, s hogy -bizonyára - ennyire rosszak voltak a személyes tapasztalatai... Ugyanakkor mindnyájan tudunk konkrét példákat mondani, olyan fiatalemberekről, akiket nők, asszonyok tettek -anyagilag, lelkileg, vagy is-is...- tönkre, ne adj Isten, kergettek halálba, öngyilkosságba... Igen, „végzet asszonyai" nemcsak a regényekben, színpadokon, filmvásznon vannak, hanem a valóságos, mindennapos életben is...

Könnyű élet illúziója, túlzásba vitt jóság vagy bűnösség, szerelmes szív...-ilyen, s ehhez hasonló veszélyekre, csapdákra hívja fel a Prédikátor a figyelmet, s biztat, bátorít is: „...mert az Istenfélő ember minden bajból kikerül." Olyan csodálatos, hogy ez a „minden baj" Krisztus által már kiterjed a halálra, az örök halálra, a kárhozatra is! Hogyan írja Pál a Római levélben? „Nincs tehát most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak..."(Róm.8,1)

Hallottuk: mai igénk elsősorban fiataloknak szól. De természetesen az idősebbeknek is, akik féltik gyermekeiket, unokáikat. S végső soron mindenkinek, akik szeretnének megmaradni az élet, az örök élet, Jézus Krisztus útján!

Imádság: Fiataljainkért, kallódó ifjúságért, velük foglalkozó misszióért

Ének: 35. zsoltár, 220., 460. dicséret