Nyomtat Elküld Olvasási nézet

2014 október 23.

 

ÜZENET
A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2014/41.sz. Okt.23

Lekció: I.János 3, 1-12

Textus: „Ne csodálkozzatok testvéreim, ha gyűlöl titeket a világ. Mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük testvéreinket; aki nem szereti a testvérét, az a halálban van. Aki gyűlöli a testvérét, az embergyilkos; azt pedig tudjátok, hogy az embergyilkosnak nincs örök élete. Abból ismerjük a szeretetet, hogy ő az életét adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért. Aki pedig világi javakkal rendelkezik, de elnézi, hogy a testvére szükséget szenved, és bezárja előtte szívét, abban hogyan lehetne az Isten szeretete?" (I.Jn.3, 13-17)

 

Mióta olvasószemüvegem van, tudom igazán, hogy mennyire nem mindegy, milyen szemüveggel olvassuk, nézzük, látjuk a világot? Lehet pl. maszatos, párás, repedt az „okuláré" üvegje, s persze, lehet tiszta is... Ma, okt. 23-án, próbáljuk tiszta szemüveggel látni igénket, ill. az 56-os eseményeket! (Az egyik szemüveglencse legyen piros-fehér-zöldre színezett, a másikba legyen belevésve Krisztus keresztje!)

1,a, Magyar szemmel olvasva a 13.v.-t, úgy fogunk rákérdezni, hogy miért gyűlölnek bennünket annyira, annyian? Miért van az, hogy külön fogalom, kifejezés van a magyargyűlöletre - hungarofóbia - s hogy az interneten órák hosszat lehet olvasni a különböző incidenseket, eseteket, mikor azért sértegettek, bántottak és öltek meg embereket, mert magyarok? 56-ot sem lehet megérteni a temérdek gyűlölet nélkül, ami erre a kis nemzetre zúdult. Vagy ha úgy tetszik: Miért nem segítettek nekünk a nyugati hatalmak? S ami még fájóbb kérdés: Mi miért gyűlöltük (-jük) annyira egymást? Fónay Jenő, egykori szabadságharcos mondta egyszer, hogy „milyen rendszer az, amely így írtja a magyart?" - s hozzátette, elképzelni sem lehet, mennyi gonoszsággal találkozott magyar börtönökben 56 novembere után...

1, b, Keresztyén szemmel úgy kell, hogy felmerüljön ez a kérdés, hogy válaszképpen mi tudjuk-e szeretni embertársainkat? Mert ha „visszagyűlöljük" őket, nem vagyunk különbek gyűlölőinknél... Tudunk-e virágot dugni a fegyvercsövekbe? Tudjuk-e az örök élet dimenziójába helyezni a gyűlölet kérdését? (Ld. 15.v.!)

2, a, Magyar szemmel láthatjuk a forradalom emelkedettségét, erkölcsösségét, tisztaságát, hogy mennyire tudtuk segíteni-szeretni egymást azokban a napokban? (17.v.) Csak két példa:

- „Tiszta forradalmunk lehetővé teszi, hogy így gyűjtsünk mártírjaink családtagjainak." - s hulltak a pénzek az őrizetlen lőszeres ládába, az Oktogon téren, egy kapualjban...

-   Két református teológus, Hercegh Lajos és Magócsi István egy idős asszonyt kísértek haza vöröskeresztes lobogó alatt a Lónyai utcában. Haza is értek vele, s mikor visszaléptek az utcára, akkor érte őket a halálos golyó...

2,b,  Keresztyén szemmel: mennyire életprogram számunkra embertársaink szeretete? S tudjuk-e, hogy mennyire ez határozza meg, hogy -kis szójátékkal élve- hogy „örök élet lesz-e a program" a halál után? „Mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük testvéreinket..." (14.v.)

3, a, Magyar szemmel úgy fogjuk összegezni igénket, ill. a forradalom és szabadságharc végső üzenetét, hogy hányan áldozták életüket a magyar szabadságért? Erről szólnak ma szerte az országban, világban a megemlékezések. Elgondolkodtató viszont, hogy máig nincs hivatalos adat az áldozatok számát illetően (15-20 ezer közé helyezik). S az is, hogy nem csak azok az áldozatok, akiknek az életét oltották ki, hanem akiknek a hitét, a becsületét, a hazáját vették el.

3, b, Végül: Keresztyén szemmel tudjuk-e mindezeket Krisztus áldozatának fényében látni? Golgotai keresztjén és az elhengerített sírkövén keresztül, abban a meggyőződésben, hogy Ő az egész világért halt meg, s támadt fel, azokért is, akik keresztre feszítették. Tette mindezt önként, tiszta szívből, szeretetből. „Abból ismerjük meg a szeretetet, hogy ő az életét adta értünk..." (16.v.)

Milyen szemmel olvassuk, nézzük, látjuk a világot? Milyen szívvel őrizzük 1956 emlékét, s éljük meg magyarságunkat és keresztyénségünket?

Imádság: Hogy Krisztus szeretetének fényében lássuk történelmünket, jelenünket, jövőnket!  Ének: 89. zsolt., 460. dics.

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 45, összesen: 601479

  • 2025. augusztus 07., csütörtök

    A Tolnai Református Egyházmegye fiataljai már több mint egy évtizede gyűlnek össze Mórágyon, hogy hangszert ragadva zenéről, hitről, közösségről és pé...
  • 2025. augusztus 06., szerda

    Szerelmes filmet néztem órákon keresztül a Bükkalján. Két fiatal őrülten szerelmes egy életformába, ami a fenntartható jövő záloga. A diplomás gazdálk...
  • 2025. augusztus 05., kedd

    A skóciai teológus tanulmányút naplórészletei 2025. június 29 - július 10.
  • 2025. augusztus 04., hétfő

    Az idei tematikus év felénél érdemes megállnunk és számba vennünk, mit is keresünk pontosan és hol találhatunk rá.
  • 2025. augusztus 03., vasárnap

    Nyolcadik nyáron bocsátották vízre a Bárkát. Az idei fonyódligeti táborban szálltam be én is hozzájuk egy rövid időre megpihenni, felüdülni, gyönyörkö...
  • 2025. július 31., csütörtök

    Egy a felfedezni vágyó gyermeké. Egy azé, aki birtokolni akarja. És egy utolsó annak, aki élni szeretne benne.
  • 2025. július 30., szerda

    Hogyan lehet egyszerre próbára tenni a fizikumot és a lelket is? Miként segít a program a felelősségvállalás erősítésében és hogyan tud hatással lenni...
  • 2025. július 29., kedd

    A Művészetek Völgyében a Református Udvarban idén a generációk kapcsolódása volt a téma, erről beszélgettünk Balla Gergellyel, a Platon Karataev éneke...
  • 2025. július 28., hétfő

    Egy félév a feleségszerepért, amikor elsősorban a hozzáállásunk formálódik. Misszió? Inkább életnek mondanám.
  • 2025. július 27., vasárnap

    Fogadkozás, kemény munka, kitartó igyekezet – nem mindig oda vezet, ahová az ember elindul, bármilyen nemes is a célja.