Nyomtat Elküld Olvasási nézet

I. János 3

 

ÜZENET
A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2014/42.sz.

Lekció: I.János 3, 18-24

Textus: „...Isten mégis nagyobb a mi szívünknél..." (I.Jn. 3, 20)

 

Egy rövid, de őszinte vallomással kezdeném: Megfogott engem ez az ige... Nagyon elgondolkodtatott... A héten többször is előjött, próbáltam elemezgetni, vizsgálgatni, analizálni, mint amikor egy borász „megrágja" a nemes nedűt vagy egy ékszerész a kezébe vesz egy kristályt, drágakövet és forgatja jobbra-balra, fókuszálja távolabbra-közelebbre... Sőt, továbbadtam „véleményezésre" egy gyermeknek, egy felnőttnek és egy lelkésznek, hogy szerintük mit akar mondani ez az ige?

„Isten nagyobb a mi szívünknél -szerintem az azt jelenti, mondta a gyermek - hogy Isten nagyobb, mint amit a mi szívünk kívánni, álmodni vagy kérni tud..." S valóban, Isten nagyobb, hatalmasabb, mint amilyennek gondoljuk, s mindez úgy vonatkozhat ránk, hogy többet is tud adni, mint amiről mi csak álmodni is tudunk, sőt, Ő jobban is tudja, hogy mire van szükségünk, mint mi! Ahogy szép, általam sokat idézett 274. dicséretünkben énekelni szoktuk: „Ki elválasztá életünk, jól tudja, hogy mi kell nekünk..."

„Isten nagyobb a mi szívünknél - mondta bizonytalanul, kérdéssé alakítva át igénket a felnőtt - ez azt jelentené, hogy Isten jobban tud szeretni, mint mi...?" S már együtt, szinte felváltva mondtuk egymásnak, hogy milyen a mi szeretetünk:

- „Ösztön-szeretet - kezdte beszélgetőpartnerem - meg kell nézni, némelyik anyát, mint az anyatigris, úgy szereti a gyermekét..."

-„Érdek-szeretet - folytattam - épp most olvastam a dán néplélekről egy könyvet, hogy ők, mint a vikingek, tengeri kereskedők utódai, mintha egy számológép lenne az agyukban, bárkivel, bármit beszélgetnek, terveznek, megjelenik a „kijelzőjükön" egy táblázat, bevételi meg kiadási oldallal, hogy ez megéri-e nekik...?"

-„Szavakkal-szeretet - vették vissza tőlem a szót - ha mindenki annyira szeretné a másikat, mint amennyire mondja, csodaszép lenne ez a világ..." S milyen igaza van, erre buzdít János apostol is igénk előzményében, hogy „...ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és valóságosan." (18.v.)

-„Buta szeretet - zártam be a felsorolást - s erről Lázát Ervin meséje jut eszembe Vacskamati virágjáról, amit gazdája egyszer elhanyagol, hetekig rá se néz, másszor pedig túlöntözi, túlgondozza, túlszereti..." Ige, Isten jobban szeret, mint mi... Ezt mutatta meg Jézus Krisztusban! Egy másik ének csendült fel bennem: „Nem szeret senki, senki igazán, nem érzi más azt, ha valami fáj, csak egyedül, Jézus, csak egyedül Ő..."

„Isten nagyobb a mi szívünknél - veszi szakértő kézbe az igét a lelkész, feltárva a szövegkörnyezetet, ill. János apostol eredeti mondanivalóját - ez azt jelenti, hogy Isten nem ítél el minket, nem vádol, felszabadít minket a lelki görcsök alól...!" S való igaz, az apostol ezt azután írja, hogy előtte a szívünk, mint az emberi élet irányítóközpontjának, döntnökének, bírójának ítéletéről beszél, önvádról, amiatt, hogy nem vagyunk igazi keresztyének, nem tudunk úgy szeretni, ahogyan kellene... Erre írja János apostol, hogy „Isten nagyobb mégis a mi szívünknél..." Ez az üzenet szól  most külön annak a testvérünknek, aki a legutóbbi bibliaóránkon azt mondta, hogy igazából nem mondhatjuk el, hogy Isten gyermekei vagyunk, mert nem vagyunk méltók rá... - igénk azt üzeni, hogy ne marcangoljuk a lelkünket emiatt, Ő nagyobb a mi szívünknél... S ez az üzenet szól mindenkinek, aki sokat tépelődik amiatt, hogy nem tud hiteles, hívő, igazi „Krisztus-bolond- keresztyén" lenni, hanem „...konvenciók, bevett szokások hideg vaspántjai szorítják lüktető, eleven húsig lenyúzott szívünket..." (Rab Zs.) Összefoglalva az elmondottakat, Isten mintha ezt mondaná: „Én nagyobb vagyok a te szívednél!

Én többet adok, mint amit te illetnél!

Én jobban tudom, mire van szükséged!

Én mindenkinél jobban szeretlek téged!

Én nem hagylak kétségek között

hogy emészd, marcangold magad, mint egy megkötözött!

Én nem vagyok más, mint ahogy igénkben hirdették:

Én nagyobb vagyok a te szívednél...!"

Imádság: lelki megnyugvásunkért! Ének: 8.zsolt., 238., 345., 368.dics.

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 45, összesen: 601479

  • 2025. augusztus 07., csütörtök

    A Tolnai Református Egyházmegye fiataljai már több mint egy évtizede gyűlnek össze Mórágyon, hogy hangszert ragadva zenéről, hitről, közösségről és pé...
  • 2025. augusztus 06., szerda

    Szerelmes filmet néztem órákon keresztül a Bükkalján. Két fiatal őrülten szerelmes egy életformába, ami a fenntartható jövő záloga. A diplomás gazdálk...
  • 2025. augusztus 05., kedd

    A skóciai teológus tanulmányút naplórészletei 2025. június 29 - július 10.
  • 2025. augusztus 04., hétfő

    Az idei tematikus év felénél érdemes megállnunk és számba vennünk, mit is keresünk pontosan és hol találhatunk rá.
  • 2025. augusztus 03., vasárnap

    Nyolcadik nyáron bocsátották vízre a Bárkát. Az idei fonyódligeti táborban szálltam be én is hozzájuk egy rövid időre megpihenni, felüdülni, gyönyörkö...
  • 2025. július 31., csütörtök

    Egy a felfedezni vágyó gyermeké. Egy azé, aki birtokolni akarja. És egy utolsó annak, aki élni szeretne benne.
  • 2025. július 30., szerda

    Hogyan lehet egyszerre próbára tenni a fizikumot és a lelket is? Miként segít a program a felelősségvállalás erősítésében és hogyan tud hatással lenni...
  • 2025. július 29., kedd

    A Művészetek Völgyében a Református Udvarban idén a generációk kapcsolódása volt a téma, erről beszélgettünk Balla Gergellyel, a Platon Karataev éneke...
  • 2025. július 28., hétfő

    Egy félév a feleségszerepért, amikor elsősorban a hozzáállásunk formálódik. Misszió? Inkább életnek mondanám.
  • 2025. július 27., vasárnap

    Fogadkozás, kemény munka, kitartó igyekezet – nem mindig oda vezet, ahová az ember elindul, bármilyen nemes is a célja.