Nyomtat Elküld Olvasási nézet

I. János 3

ÜZENET
A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2014/40.sz.

Lekció: I.János 3, 1-12

Textus: „Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk." (I.Jn.3, 1)

Nincsen apám, se anyám,                           Hogyha nem kell senkinek

se istenem, se hazám,                                 hát az ördög veszi meg.

se bölcsőm, se szemfedőm,                        Tiszta szívvel betörök,

se csókom, se szeretőm.                             Ha kell, embert is ölök.

 

Harmadnapja nem eszek,                           Elfognak és felkötnek,

se sokat, se keveset,                                   áldott földdel elfödnek

Húsz esztendőm hatalom,                          s halált hozó fű terem,

húsz esztendőm eladom.                            Gyönyörűszép szívemen.

 

Emlékeznek még József Attilának erre a versére? Sokan elemezték már, csak címszavakban: Globális árvaság, senkihez nem-tartozás, teljes létbizonytalanság, tagadás (nihilizmus), lázadás (anarchizmus), erkölcsi relativizmus (bűn, káini gyilkos indulat > < bűntelenség, tiszta szívvel), ördöggel is cimborálás, átok, bosszú... S mindez egy egyszerű, népies, mégis modern ballada formájában -ma is könnyű azonosulni a lírai énnel!

1, Mindezekkel szemben mai igénk azt üzeni, hogy igen, mi Isten gyermekei vagyunk! Ebben a mindent tagadó világban az Isten igent mond ránk: gyermekei vagyunk! Nem a világ szélén (város peremén, semmi ágán...), nem is a világ mocskában feloldódva élünk, hanem Istenhez tartozunk! Az Ő gyermekei vagyunk! Gondolkodtunk már ezen? Éreztük ezt? Mondtuk már valakinek? Mi, fiatalabb és idősebb lázadók..., mi, akik már többet készülődünk a halottak napjára, mint karácsonyra..., mi, akik úgy érezzük, hogy nem úton, hanem mások útjában vagyunk..., mi, akik már csak olyan ösvényeken lépkedünk, amelyek nemcsak a főútvonaltól, hanem a földutaktól is messzire esnek...

2, Igen, Isten gyermekei vagyunk, Istentől születtünk - az Ő magja (szperma) van bennünk! Isten igéje által vagyunk az Ő gyermekei!

Egyrészt gondolhatunk a testet öltött igére, Jézus Krisztusra. Csodálatosan írja Pál a Római levélben: „Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: „Abbá Atya!" (Róm. 8, 15)

Másrészt a Lélek által megvilágított igére. Péter apostol pedig ezt írja: „Tisztítsátok meg lelketeket az igazság iránti engedelmességgel képmutatás nélküli testvérszeretetre, egymást kitartóan, tiszta szívből szeressétek, mint akik nem romlandó, hanem romolhatatlan magból születtetek újjá, Isten élő és maradandó igéje által." (I. Pét.1, 24)

3, Igen, Isten gyermekei vagyunk, Istentől születtünk, igéje által - ha az igazságot cselekedjük! (Bűn cselekvése > < Igazság cselekvése - 3, 6. 10.) Lehetséges ez? János idejében (is) a tévtanítók állították, hogy igen, a bennük lévő isteni természet által. Ma a világ is ezen az állásponton van, a bűn tagadása által. Mi, akik valljuk Jézusnak az ördög munkáit leromboló, bűnt elvevő váltságművét - lehetünk bűntelenek, az igazságot cselekvők? „Aki az Istentől született, az nem cselekszik bűnt..." (3, 9) - ez nem az egyes tettekre, hanem a cselekedetek alapirányára, irányultságára vonatkozik, azaz, tudatosan nem maradhatunk meg a bűnben, hanem törekednünk kell az Istennek tetsző életre, Krisztus követésére, aki „út, igazság és élet...!" (Jn. 14, 6)

4,  Igen, Isten gyermekei vagyunk, Istentől születtünk, igéje által - ha az igazságot cselekedjük és szeretjük embertársainkat! Isten gyermekei vagyunk - ugyanakkor Ádám utódai is. Tudjuk, két gyermeke volt: Káin és Ábel. Két életút, lehetőség: Istennek nem tetsző élet, gyilkos indulat, gonosz tettek vagy Istennek engedelmes élet, igaz tettek, szelíd, szenvedő szeretet... Ez utóbbi látszik-e rajtunk? „Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást." (Jn. 13, 35)

„Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám..." > <  „Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya,: Isten gyermekeinek neveznek minket és azok is vagyunk."

Imádság: vigasztalásért, bizalomért, szeretetért.

Ének: 125. zsoltár, 254. és 299. dicséret

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 41, összesen: 643274

  • 2025. október 23., csütörtök

    A jobbára halk szavú költő szinte kiált a bűn és a gyász felett; a halál árnyékában pedig hangot ad félelmének, megtört hitének is.
  • 2025. október 22., szerda

    Egy dunamelléki református lelkész fia, akit vélhetőleg egy szovjet katona lőtt fejbe 1956-ban. Ismerjék meg Okos Pál eddig fel nem dolgozott történet...
  • 2025. október 21., kedd

    Hálaadó istentiszteleten ünnepelték a váchartyáni reformátusok templomuk 240 éves fennállását.
  • 2025. október 19., vasárnap

    Megjelent Visky András friss regénye, az Illegalisták. Újabb lehetőség, hogy gyógyuljon a közösségi emlékezetünk. Légszomjregény. Visky Andrással besz...
  • 2025. október 17., péntek

    A szegénység elleni küzdelem világnapján, október 17-én indítja el hatodszor a Magyar Református Szeretetszolgálat a Karácsonyi álom programot.
  • 2025. október 16., csütörtök

    Templom, istálló, iskola – hogyan kapcsolódnak egymáshoz? Erre kerestük a választ Dunavecsén, ahol lóasszisztált fejlesztés indult idén szeptemberben ...
  • 2025. október 16., csütörtök

    Egy képzés, ahol a támogató közösség megtapasztalása legalább annyira fontos, mint a tanultak – mondták gyülekezetplántáló lelkipásztorok a City to Ci...
  • 2025. október 15., szerda

    November 10-ig várja a jelentkezéseket a Dunamelléki Református Egyházkerület Beruházási Főigazgatósága.
  • 2025. október 15., szerda

    A Református Pedagógiai Intézet október 11-én, szombaton tartotta Országos Katechetikai Konferenciáját a Ráday Házban.
  • 2025. október 14., kedd

    Református egyetemi misszió indult Pécsen október 1-jén. Az alapokat már a tavalyi évben letették, de teljes állásban most áll szolgálatba Szabó Leven...