Nyomtat Elküld Olvasási nézet

2015. szeptember 20.

 

ÜZENET
A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2015/40.sz.

Lekció: János ev. 13, 21-38

Textus: „Zavartan néztek egymásra a tanítványok: vajon kiről beszél? (...) Az (János) ráhajolt Jézus keblére és megkérdezte tőle: Uram, ki az? (...) Péter így szólt hozzá: Uram, miért ne követhetnélek most? Az életemet adom érted!" (...) Új parancsolatot adok néktek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást!" (válogatott versek)

Ha címet és műfajt kellene adnom annak, amit hallottunk, akkor: Ellentétek vonzásában. Pszichothriller...

Miért ez a cím, milyen ellentétek húzódnak végig az utolsó vacsora drámáján? 1, Sötétség és világosság! Gondoljunk csak arra, hogy Júdás, mikor Sátánnal a szívében, s gonosz tervével a fejében elhagyja a Közösséget, azt olvashatjuk, hogy „Már éjszaka volt", majd utána Jézus, a világ világossága (Jn. 8, 12), ott benn, az ő megdicsőüléséről kezd el beszélni! (31-32.v.) 2, Isten és Sátán! Igen, Júdásnál lehet érezni a két ellentétes, ember fölötti, szellemi, lelki erő, hatalom küzdelmét. Örömhír, hogy Jézus minden ördögi szándékról tud, kontroll alatt tartja az eseményeket, a Sátán sem állhat a megváltás isteni forgatókönyvének útjába...! 3, Tökéletes és tökéletlen! „Ahogyan én szerettelek (agapaó!) titeket...", ez az új parancsolat, így kellene, de már itt látjuk is a tanítványi szeretet tökéletlenségét: egy láncszem kiesik, s a többi sem csillog...

S miért ez a műfaj? Pszicho-, mert ilyen ellentéteken is keresztül, végig feszültségben, izgalomban tartja a „nézőt" és a lélekre hat. És thriller (az angol thrill-szóból, jelentése: borzongás), amely általában még három műfajt foglal magába: krimi, erotika, akció...

Krimi... Ki lehet az áruló...? Ki lehet a „gyilkos"? (Középiskolában nagyon szerettük a gyilkosos játékot: körben ülünk, van köztünk egy gyilkos, akinek az a feladata, hogy mindenkit lelőjön (= rákacsintson), úgy, hogy a többiek ne jöjjenek rá...) Igen, Júdás. Az a döbbenetes ebben a jelenetben, hogy Jézus nem ítélkezik, nem mutogat Júdásra, nem szégyeníti meg, nem dobja koncként a többi közé, hanem szinte védi, felmenti (mint egy megszállott gyilkost, aki „belső hangra" cselekszik...), s biztatja, hogy minél hamarabb tegye meg! Teljesen átérzi Júdás, Sátánnak való kiszolgáltatottságát, de azt is, hogy ez is része Isten üdvtervének!

Szerelem... -avagy amikor egy filmrendező fantáziája beindul... Igen, egyrészt a 2003-as Da Vinci kódra gondolok, hogy Jézus kebelén nem János, hanem Jézus titkos felesége, Mária Magdaléna ül... Másrészt -gondolkodtam, hogy elmondjam-e, mert annyira megbotránkoztató és abszurd- hogy vannak vélemények, melyek szerint János az valóban János, s őt homoszexuális kapcsolat fűzi a Mesterhez... (Nyilván Leonardó János-ábrázolása is szerepet játszik ebben: lányos arc, hosszú haj...) Plusz János evangélista titokzatossága: Jánost (?) csak a szeretett tanítványként említi, no meg ez a félreértelmezhető helyzet... (Tegyük hozzá, hogy a ma embere számára, hiszen vannak kultúrák (pl. Ceylon), ahol pl. természetes, hogy két férfi kéz a kézben...) Itt mindössze arról van szó, hogy János különleges, bizalmas viszonyban volt a Mesterrel, értette Jézus áldozatos szeretetét (vagy éppen szerelmét -emlékszem, egy lány piros szíveket rajzolt Jézus neve fölé a Bibliájában...), halálát és feltámadását, nem véletlen, hogy ő volt az egyetlen, aki a Golgotáig kísérte Jézust (19, 26) és a feltámadásnak (20, 2) is az első (?) szemtanúja volt...

Akció... Jézus lassan búcsúzik tanítványaitól, megdicsőüléséről beszél, mondhatnánk, hogy akcióba lép, hogy elvégezze a megváltás művét, de ez sokkal inkább passió... , szenvedéstörténet és kereszt... Teljes a bizonytalanság a tanítványoknál, Péter már készül, hogy követi Jézust, fogadkozik, hogy az életét is odaadja... Aztán Jézus lehűti fellobbanó szenvedélyét, az akcióhősből egy megszégyenült szájhős marad a történet végére...

Ellentétek vonzásában... A film folytatódik a mi életünkben, hitünkben, gyülekezetünkben... Engedjük-e, hogy Jézus rendezze?Imádkozzunk, hogy az Ő személye, megváltó műve, szent közössége, szeretete legyen vonzó számunkra minden ellentét, ellentmondás közepette, minden műfajban, helyzetben: amikor a Gonoszra hallgatunk, amikor Jézushoz nagyon közel vagyunk, s amikor csak a szánk jár... Ének: 98.zsolt., 270., 395.dicséretek

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 44, összesen: 601478

  • 2025. augusztus 07., csütörtök

    A Tolnai Református Egyházmegye fiataljai már több mint egy évtizede gyűlnek össze Mórágyon, hogy hangszert ragadva zenéről, hitről, közösségről és pé...
  • 2025. augusztus 06., szerda

    Szerelmes filmet néztem órákon keresztül a Bükkalján. Két fiatal őrülten szerelmes egy életformába, ami a fenntartható jövő záloga. A diplomás gazdálk...
  • 2025. augusztus 05., kedd

    A skóciai teológus tanulmányút naplórészletei 2025. június 29 - július 10.
  • 2025. augusztus 04., hétfő

    Az idei tematikus év felénél érdemes megállnunk és számba vennünk, mit is keresünk pontosan és hol találhatunk rá.
  • 2025. augusztus 03., vasárnap

    Nyolcadik nyáron bocsátották vízre a Bárkát. Az idei fonyódligeti táborban szálltam be én is hozzájuk egy rövid időre megpihenni, felüdülni, gyönyörkö...
  • 2025. július 31., csütörtök

    Egy a felfedezni vágyó gyermeké. Egy azé, aki birtokolni akarja. És egy utolsó annak, aki élni szeretne benne.
  • 2025. július 30., szerda

    Hogyan lehet egyszerre próbára tenni a fizikumot és a lelket is? Miként segít a program a felelősségvállalás erősítésében és hogyan tud hatással lenni...
  • 2025. július 29., kedd

    A Művészetek Völgyében a Református Udvarban idén a generációk kapcsolódása volt a téma, erről beszélgettünk Balla Gergellyel, a Platon Karataev éneke...
  • 2025. július 28., hétfő

    Egy félév a feleségszerepért, amikor elsősorban a hozzáállásunk formálódik. Misszió? Inkább életnek mondanám.
  • 2025. július 27., vasárnap

    Fogadkozás, kemény munka, kitartó igyekezet – nem mindig oda vezet, ahová az ember elindul, bármilyen nemes is a célja.