ÜZENET
A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2020/39.sz.

Lekció: Máté ev. 5, 13-16

Textus: „Ti vagytok a föld sója..."

Kedves Szülők, Nagyszülők és persze ti, Kedves Gyerekek, ha most azt a feladatot adnám, hogy szedjük össze, mi mindent tudunk a sóról, ilyeneket mondanátok/írnátok, hogy önmagában nem jó...hogy ugyanakkor nélkülözhetetlen, talán lenne aki el tudná mondani a népmesét a királylányról, aki úgy szerette apját, mint az emberek a sót...hogy se az nem jó, ha túl sós, se az, ha sótlan az étel...hogy az ételhez képest nagyon kevés kell a sóból, én pl. úgy szoktam lángost sütni, hogy 20 dkg liszthez teszek 1 kávéskanálnyi sót...hogy a só-szemcsék milyen picik (és, hogy mekkora só-sziklákból áll mondjuk a parajdi vagy a tordai sóvidék...)...hogy a só külsőleg nem teszi látványossá az ételt, s amíg meg nem kóstoljuk, meg sem tudjuk mondani hogy van-e benne vagy nincs...aztán hogy a sót nem csak ízesítésre használják, hanem tartósításra is: főleg az Izráelhez hasonló déli országokban, ahol gyorsan megromlanak a (hús)ételek, s főleg régen, amikor még nem volt hűtőszekrény vagy nem volt lehetőség jéggel tartósítani...S még valamit lehet, hogy elmondanátok: azt, hogy ha sós ételt (pl. pogácsát, ropit, egyéb nasit) eszünk, akkor biztos hogy szomjasak leszünk tőle...

Ne értsetek félre, az nem egy főzőműsor, nem az ételekről és a sóról szeretnék beszélni, hanem rólatok! Mert mit mond Jézus? „Ti vagytok a föld sója..!" Igen, ti Kedves hittanosok, s ti Kedves idősebb, volt hittanosok, Jézusnak mindenkori és minden korú tanítványai! S nem azt mondja Jézus, hogy ti lehetnétek, ha... Ha megfeleltek ilyen-olyan kritériumoknak, s nem is jövő időben mondja, hogy ti lesztek...majd...valamikor... Nem, azt mondja, ti vagytok! Most és úgy, ahogy, amilyenek vagytok! Érezzük azt a hatalmas megtiszteltetést, minek tart bennünket, s hogy tekint ránk Jézus? Ti vagytok a föld sója! Azaz: ez, s a másik két hasonlat (világ világossága és hegyen épült város) azt üzeni számunkra, hogy igen fontos küldetésünk van az emberek felé, hogy világítsunk nekik, célt adjunk számukra, hogy fogyaszthatóvá, boldoggá tegyük számukra az életet! Mindjárt látni fogjuk, ugyanaz a feladatunk a világban, mint a sónak az ételben...

Ahogy a só ehetetlen önmagában, a világnak sem a hitünkre, keresztyénségünkre van szüksége, hogy azzal önmagában kérkedjünk, hanem hogy egyszerűen megéljük előttük Krisztus-hitünket..!

Ugyanakkor a világnak szüksége van ránk! Ahogy az emberek is szeretik a sót... Higgyük el mi is, hogy Krisztus nélkül nincs íze, zamata az életnek, nincs sava-borsa, célja, értelme...

Aztán -tudom furcsa lesz, amit most mondok - de ahogy a sóból az ételben, úgy keresztyénekből is kevés kell... Persze, én örülnék legjobban, ha minden vasárnap tele lenne a templom, meg nem 1-2 gyermekből, hanem mondjuk 12-ből állna egy hittancsoport... De ez a hasonlat is vigasz, s megnyugtató, hogy Isten pontosan tudja, hogy egy „csipet keresztyén" is elég a világ számára, hogy betöltsük Tőle kapott küldetésünket! Úgyhogy ti se legyetek szomorúak, Kedves Gyerekek, ha nagyon kevesen vagytok/lesztek hittanórán, kátéórán, gyermek istentiszteleten...

Volt egy kis vitám egy lelkésztársammal: azt mondta, hogy ha őt egyházi vezetővé választanák, az lenne az első, hogy a világi nagyságokat próbálná megnyerni az egyháznak, polgármestereket, országgyűlési képviselőket, intézményvezetőket... Én meg erre azt mondtam, hogy én meg maradnék a legkisebbeknél, ovisoknál, hittanosoknál, az egyszerű hétköznapi embereknél...! Igen, kicsi só-szemcsék kellenek a levesbe, nem nagy kövek és sziklák... (Persze, ők feloldódhatnak/olvadhatnak Isten szeretetében...)

„Ti vagytok a föld sója" -mondja Jézus, de nem azt, hogy ti vagytok a „föld show-ja", attrakciója, szenzációja, látványosságai... A keresztyénség nem műsor, nem cirkusz, nem látványosság... A magamutogató keresztyénektől joggal húzza el a száját a világ... Nekünk nem azt kell tenni, amit a világ... Ugyanakkor érezniük kell az embereknek, hogy itt más a légkör, más a lelkület, más az íze az életnek, mint a világban... Nem show-t kell csinálnunk, hanem sóvá kell lennünk...

Említettük azt is, hogy a só tartósít is... Mit jelent ez ránk nézve? Nekünk kell megőrizni, továbbadni, egyszóval tartósítani a keresztyén tanítást! És nem baj, ha kicsit kikristályosodik, megszárad, az Isten azt is bármikor hasznosítani tudja majd az ételben, életben..! Igen, Kedves Gyerekek, ezért fontosak a bibliai történetek, imádságok, hitvallások, mert ezek tartósítják, őrzik meg az utánatok jövő generáció számára is a keresztyén hitet!

Végül az utolsó gondolat, üzenet: ha sóvá tudunk válni a világ számára, az emberek szomjasak lesznek, éhezni és szomjazni fogják az igazságot, Jézus Krisztust, az Ő országát és igazságát!

Foglaljuk össze, mit mond nekünk Jézus? „Ti vagytok a föld sója..!" Ezért imádkozzunk! Énekek: 105, 254, 398